- Pr�b�ljatok meg �gy tenni, mint akik belet�r�dtek a sorsukba, �s a kiv�gz�st v�rj�k! – sz�rte a szavakat fogai k�z�tt Medardus. – Ne nehez�ts�k meg Tae dolg�t!
- M�r ha val�ban visszaj�n seg�teni – mormogta halkan Perpignan fej�t cs�v�lva, de t�rsai nem hallhatt�k meg a cs�ndes suttog�st.
A m�gus leszegte fej�t, majd nyugalmat sz�nlelve letelepedett az egyik b�rre, hogy megmutassa, mire is gondolt. Tagjait elernyesztette, de figyelme nem lankadt. Odakint lassan cs�ndesedni kezdtek a zajok, ami azt jelentette, r�videsen m�r csak az �j �r�k lesznek ott.
- Gyer�nk m�r! Csin�lj�tok!
Pillanatnyi t�tov�z�s ut�n a t�bbiek k�vett�k p�ld�j�t, �s mind k�r� telepedtek. N�h�ny sz�vdobban�snyi id� telt el, mikor ny�lt az ajt�, �s megjelent a ny�l�sban Tae.
- Gyorsan! – sziszegte halkan, majd egy pillant�st vetett a h�ta m�g�, ahol �rgus szemekkel figyelte �t �s a foglyokat k�t �r. N�h�ny sz�t dobott oda nekik fennhangon a saj�t nyelv�n, majd megfordult �s kis�t�lt az ajt�n.
Jade volt az, aki els�nek f�lkelt a f�ldr�l. Pr�b�lt lassan mozogni, hogy tartsa mag�t Medardus figyelmeztet�s�hez, miszerint nekik most belet�r�d�nek kell mutatkozniuk, hiszen a kiv�gz�s�ket v�rj�k… Smaragdsz�n tekintete azonban d�h�sen villant meg, ahogy t�rsaira pillantott.
- Na, most meg mire v�rtok? Gyertek m�r! M�g miel�tt az �r�k meg�rtik, mi t�rt�nik!
Erre m�r megmozdult mindenki, megindultak a gy�kl�ny nyom�ban a m�g mindig nyitott ajt�n. Azt gondolt�k, t�l vannak m�r a nehez�n, hiszen Tae visszaj�tt �rt�k, �s az �r�k l�that�an nem sz�nd�koztak �ket visszatartani, hogy kil�pjenek b�rt�n�kb�l, innen m�r nem lesz neh�z dolguk, k�nnyed�n kisz�knek… Azonban az ajt� el�tt nem a l�ny v�rt r�juk, minden ir�nyb�l fel�j�k mered� d�rdahegyek fogadt�k �ket, szinte ny�zs�gtek az �r�k k�r�l�tt�k. D�bbenetes n�mas�gban sorakoztak, ez�rt is nem hallhatt�k meg �ket odabentr�l… �s �gy helyezkedtek el, hogy l�tni sem l�thatt�k �ket.
Jade f�jdalmas fintort v�gott, ahogy v�gigtekintett a h�ll�k�n, majd megcs�v�lta fej�t.
Most vagy ez a Sz�ll�ny �rult el minket, vagy az �r�k t�ls�gosan is tanul�konyak. Szerinted melyik? – pillantott Medardus fel�.
Nem tudom. De b�rmelyik is legyen, mi is nagy bajban vagyunk, �s Tae is…
M�g v�ded?!
A m�gus erre m�r nem is v�laszolt, ink�bb a gy�kokat figyelte �rdekl�dve. Az egyik �r parancsokat osztogatott, �s r�videsen a d�rd�ikkal taszig�lva terelni kezdt�k �ket a falu k�zep�n l�v� gy�lekez�hely fel�.
- Ut�lom, ha igazam van – jegyezte meg halkan Perpignan.
- M�gis miben? Egy�ltal�n nem biztos, hogy Tae �rult el minket – n�zett r� Wyem.
- Lehet. De att�l m�g elkaptak…
L�tszott rajta, mondana m�g m�st is, azonban a mellette halad� �r durv�n oldalba v�gta d�rd�j�val, �s figyelmeztet�en r�mordult, �gy a t�rpe v�g�l meggondolta mag�t, mag�ban tartva v�lem�ny�t a t�rt�ntekr�l.
A t�lgy el�tti t�ren ism�t egy sorba �ll�tott�k �ket, ak�rcsak az elfogat�suk napj�n, kez�ket szorosan �sszek�t�zt�k. Ez�ttal �reik sem hagyt�k magukra �ket, fesz�lt figyelemmel k�vett�k minden mozdulatukat. H�tuk m�g�tt t�megesen gy�ltek �ssze a h�ll�k, a m�gust a tenger morajl�s�ra eml�keztette sziszeg� besz�d�k, ahogy minden bizonnyal az esem�nyeknek ezt a fordul�s�t t�rgyalt�k.
Ez�ttal nem v�ratt�k �ket olyan sok�ig, n�h�ny perc m�lva el�l�pett a t�lgy alatti lakb�l a gy�kok vez�re. Nyom�ban Tae l�pkedett, fej�t leszegte, m�g v�letlen�l sem pillantva a rabok arc�ba. Nem l�pett el�j�k, h�t�t az �reg fa t�rzs�nek vetve a h�tt�rben maradt, lehajtott feje �s el�reesett v�lla �szinte b�nb�natr�l �rulkodott. Medardus nem tudta eld�nteni, el�rulta-e �ket vagy sem, de nem is nagyon t�prengett rajta… Hiszen nem sz�m�tott m�r. Az volt a l�nyeg, hogy nem siker�lt megsz�kni�k, �s a vez�r d�h�dt arc�t l�tva t�bb lehet�s�g�k nem is nagyon ad�dik m�r…
A gy�kvez�r v�gigs�t�lt el�tt�k, mindek�zben saj�t nyelv�n pr�dik�lt valamit. Ebb�l term�szetesen egy sz�t sem �rtettek, �s erre r�videsen � maga is r�j�tt. Ahogy besz�d�re nem kapott semmif�le reakci�t, d�h�sen �sszevonta szem�ld�k�t, �s r�juk ki�ltott. L�tszott rajta, felett�bb ideges�ti, hogy b�rmit is mond, nem kap r� v�laszt. A felsz�l�t�st megism�telte m�g egyszer, majd, mivel ez�ttal sem reag�ltak r� semmit, h�tat ford�tott nekik. Fennhangon mondott valamit, mire a t�lgy �reg�b�l egy �jabb alak l�pett el�. Egy ember!
D�bbenten meredtek r� mind. Mit keres egy ember a gy�kok k�z�tt? Medardus lassan m�rte v�gig az alakot, majd teste hirtelen megfesz�lt.
- Durward…! – ennyit suttogott csup�n, �m ezt a sz�t annyi gy�l�lettel t�lt�tte meg, amennyi csak embert�l lehets�ges. V�laszk�nt az idegen zordan elmosolyodott, tekintete egyre a m�gus alakj�n nyugodott.
Mennyire hasonl�t �gy Medardusra!, �llap�totta meg d�bbenten Jade. A f�rfi valamivel id�sebbnek t�nt a m�gusn�l, de magass�gra �s termetre hasonl�ak voltak. Haja r�vidre volt ny�ratva, �s arcsz�rzete is gondosan �polt volt… B�r Medardushoz k�pest ez nem volt meglep�, hiszen a fogs�g ideje alatt nem volt lehet�s�ge r�, hogy ilyen apr�s�gokkal foglalkozzon. A legmegd�bbent�bb hasonl�s�g m�gis a f�rfi arc�n megjelen� gunyoros mosoly volt, ezzel az arckifejez�ssel t�k�letes m�sa lehetett volna a m�gusnak.
Jade d�bbenten tekintgetett egyik f�rfir�l a m�sikra. L�that�an ismert�k egym�st, �s ez nemcsak Medardus t�rsait k�sztette csod�lkoz�sra, hanem a gy�kokat is… Legal�bbis erre utalt az izgatott sugdol�z�s a h�tuk m�g�tt, �s a gy�kvez�r tekintete. Viszont az, hogy itt volt ez az ember, megmagyar�zott sok mindent… Az emberi �p�leteket a gy�ktelep�l�sen, a j� �rz�kkel meg�p�tett ajt�kat, �s m�g Tae nyelvtud�s�t is… De akkor �jabb k�rd�s, hogy mi�rt csak �t tan�totta? A t�bbi gy�k mi�rt nem besz�li a nyelv�ket? Vagy legal�bb a vez�r?
- �gy van. �n vagyok. – A Durwardnak nevezett f�rfi l�that� �lvezettel tekintett v�gig a gy�l�lett�l izz� tekintet� var�zsl�n. – �s nehogy azt hidd, hogy…
Mondat�t nem tudta befejezni, mert a gy�kvez�r a szav�ba v�gott. Durward kelletlen�l hallgatott el, val�sz�n�leg m�g t�rsalgott volna egy darabig a m�gussal, de a parancsra vez�re fel� fordult. Az hosszasan magyar�zott neki, amit a f�rfi id�nk�nt b�lint�ssal nyugt�zott, majd ahogy a h�ll� elhallgatott, fejet hajtott el�tte. Ez a mozdulat annyi al�zattal volt tele, amennyit egy ember nem v�rt volna senkit�l, k�l�n�sen nem egy primit�vebb l�ny ir�ny�ban tan�s�tva… A gy�kok sz�m�ra azonban l�that�an term�szetes volt, �s Durward merev arccal fordult vissza hozz�juk, hogy a hallottakat tolm�csolja sz�mukra.
- Sz�kni pr�b�ltatok. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azonnali hal�lt �rdemeltek… - Hangja h�v�sen csengett, de besz�de k�zben k�l�n�s m�don nem tekintett a m�gus szemeibe. – Viszont az eltelt id� alatt fogs�gotokban is rendk�v�li kitart�sr�l tettetek tan�bizonys�got, �s a vez�r ezt m�g az ellens�geiben is tiszteli.
- Ellens�g? De h�t m�gis, mit �rtottunk mi neki?! – fakadt ki Gouden.
- Ezt az ellens�geiben is tiszteli. – Ism�telte meg hangs�lyosan utols� mondat�t a tolm�cs, �s a k�rd�st figyelmen k�v�l hagyva zavartalanul folytatta besz�d�t. – Lehet�s�get ad teh�t nektek arra, hogy megments�tek az �leteteket. Felt�tel n�lk�l megb�ztok egym�sban? Bizony�ts�tok be! H�rom embert v�lasszatok magatok k�z�l. A legf�rg�bbet, a legjobb reflex�t, valamint a legjobb harcost. �k feladatokat fognak kapni, a… - Megakadt egy pillanatra a besz�dben, n�h�ny sz�vdobban�snyi ideig csak t�prengett, tal�n azon, hogy ford�tsa le a kifejez�st. - …a Hal�lveremben. Ha mindh�rman �letben maradnak, �s m�g gy�znek is, abban az esetben szabadon elmehettek.
Elhallgatott egy pillanatra, majd arc�ra farkasvigyor k�szott, ahogy hozz�tette saj�t kijelent�s�t.
- B�r �n ezt er�sen k�tlem, hogy siker�lne…

- Ak�rmit mondotok is, �n mindenk�ppen megyek – jelentette ki Medardus ellentmond�st nem t�r� hangon.
Ism�t k�b�rt�n�kben voltak, miut�n a vez�r v�gzett vel�k, visszavitt�k �ket. Durward k�z�lte, hogy holnap hajnalban lesznek a pr�bat�telek, �s addigra ki kell v�lasztaniuk, ki megy k�z�l�k. Ahogy visszat�rtek a h�zba, megjelent Tae, csak�gy, mint mindig, hozta az �lelm�ket. Azonban b�rhogy pr�b�lt�k sz�l�sra b�rni, mintha meg sem hallotta volna szavaikat… Nem is n�zett r�juk, behozta a t�lat, fogta a v�res t�r�lk�z�t, ami m�g Wemoym �s Perpignan vereked�s�r�l �rulkodott, �s szinte elmenek�lt el�l�k, olyan sietve hagyta ott �ket. Nem tehettek semmit, hagyt�k, hogy elmenjen, azon t�prengve, el�rulta-e �ket, vagy sem…
Most k�rben �ltek, az �llatb�r�ket a f�ldre ter�tve, arr�l vit�zva, mihez is k�ne kezdeni�k.
- Persze, hogy azt�n meg�lesd magad! Ha meghalsz, a t�bbiek vezet� n�lk�l maradnak, �s akkor mihez kezd�nk? Te nem m�sz sehova! – Jade smaragdz�ld tekintete szigor�an m�regette a m�gust, l�tszott rajta, nem viccel.
- K�sz a b�ztat�st, anyu! – Medardus savany�an mosolyodott el, szavai m�gis nevet�sre k�sztett�k a f�l-elf le�nyz�t. J� volt, hogy k�pesnek �rezte mag�t m�g ebben a helyzetben is a vid�ms�gra, a pillanatnyi kacaj mintha el�zte volna a fej�k f�l�tt gy�lekez� s�t�t felh�ket. A m�gus gy�ny�rk�dve tekintett v�gig t�r�keny alakj�n. K�l�n�s l�ny, �sszetett szem�lyis�ggel… Mikor megjelent a szob�j�ban, nem l�tott benne m�st, csak egy k�jl�nyt, aki az utaz�kb�l �l. Viselked�se az els� napon nagyon is erre eml�keztette �t, ahogy a tizenegy f�rfi k�z�tt � volt a t�rsas�g k�z�ppontja… �lvezte a figyelm�ket. Ut�na meg is b�nta, hogy engedett a k�ny�rg�snek, �s mag�val hozta �t… Mikor l�tta, hogy mennyire nehezen viselte a v�ront�s l�tv�ny�t, amit a gy�kok rendeztek mellett�k. Azonban Lia m�g mindig tartogatott sz�m�ra meglepet�seket. Neh�z volt elhinnie, hogy ugyanaz a l�ny, aki beb�rt�nz�s�kkor k�ts�gbeesetten hisztizett, most tizenegy f�rfi k�z�tt a leg�sszeszedettebbnek t�nik…
Apr� s�haj k�lt benne, ahogy lassan �sszes t�rs�n v�gigfutott pillant�sa.
- M�gis, mi lenne, ha logikusan gondolkodn�nk? – sz�lalt meg v�g�l. – El�sz�r is, ki tartja mag�t nagyon j� reflex�nek?
- Szerintem valamelyik t�nde menjen. Nekik j�k a reflexeik, vagy nem? – jegyezte meg Vorka.
- Szerintem meg ne aj�nlgass m�st magad helyett – k�z�lte v�laszk�nt Rhenus a nagydarab f�rfi megjegyz�s�re. – Am�gy t�ny, hogy val�sz�n�leg t�nyleg mi vagyunk a legjobbak…
- Majd �n megyek! – jelentette ki Wyem, bel�fojtva a sz�t a nagyk�p� elfbe.
- �gy v�lem, ez nem �ppen j� �tlet – r�zta meg a fej�t Medardus. – Ha neked valami bajod esne, net�n meg tal�lsz halni, egyszerre k�t harcost vesz�ten�nk…
- �s m�g �n vagyok a v�szmad�r – jegyezte meg Jade keserny�s f�lmosollyal.
- A tetov�l�sunk k�l�nben is csak akkor kapcsol �ssze, ha egym�s k�zel�ben vagyunk. Ha teh�t nem visznek mindannyiunkat, akkor Wemoymnak nem lesz semmi baja…
- De azt nem garant�lom, hogy neked sem lesz semmi bajod, ha nem fejezed ezt be r�gt�n, �cs�m! �rtem azt�n nem kell agg�dni – horkant f�l a sz�ke.
- Ti tudj�tok… - vonta meg a v�ll�t a m�gus. – Ha senkinek nincs ellene kifog�sa, t�lem mehetsz…
T�rsai nem sz�ltak egy sz�t sem, �gy a k�rd�s egyhang�lag eld�ntetett, Wyemet v�lasztott�k a legjobb reflex� harcos szerep�re.
- Akkor tov�bb. Ki a legf�rg�bb k�z�l�nk?
- �n megyek! – sz�lt Jade, �s a m�r �ppen tiltakozni akar� Medardus fel� fordult. – Te pedig egy sz�t sem sz�lhatsz, meg persze a t�bbiek sem! �n is harcos vagyok, nem pedig konyh�sl�nyka!
- Lehet… De szerintem akkor sem neked k�ne menned – sz�lt halkan Perpignan.
- H�t kinek? Tal�n neked? – Nem lehetett nem mosolyogni rajta, ahogy a f�l-elf le�nyz� vill�ml� szemekkel b�mult a megsz�lal�ra. – Azt mondt�tok, gondolkozzunk logikusan. Ha v�giggondolj�tok, n�lam t�k�letesebb szem�lyt nem is tal�lhatn�tok erre a szerepre. Ebben az esetben k�l�n el�ny a sz�rmaz�som, na meg az, hogy n� vagyok… �gy hiszem, ez verhetetlen p�ros�t�s.
Harciasan tekintett k�rbe a tizenegy f�rfin, �s az elt�k�lt l�nynak senki nem mert ellentmondani. N�h�ny pillanatnyi fesz�lt cs�nd �llt be a besz�lget�sbe, m�g v�g�l Medardus megad�an fels�hajtott.
- Igaza van… Ezekre az �rvekre nem lehet mit mondani. – Kelletlen�l h�zta el a sz�j�t, l�tszott rajta, nem sz�vesen engedi a l�nyt a pr�bat�tel szerepl�i k�z�. – Akkor te m�sz, Lia…
- A legjobb harcos k�z�l�nk pedig egy�rtelm�en Medardus – jegyezte meg Gouden. – Azt hiszem, ezzel mindenki egyet�rt…
Ezt a kijelent�st senki nem kifog�solta, �gy gyorsan eld�lt, hogy a harmadik kiv�lasztott � lesz. Nem mondott ellent m�g Jade sem, b�r � m�g mindig nem tartotta j� �tletnek, hogy vezet�j�k is r�szt vegyen a pr�b�kon…
- Azt�n nehogy meg tal�lj halni itt nekem! – jelentette ki halv�nyan elmosolyodva. – Mert ha m�gis… nagyon-nagyon megver�nk!
J�t�kosan megfenyegette ujj�val, amire � maga is, �s t�rsai is elnevett�k magukat.
- Ugyanez igaz r�d is – k�z�lte a m�gus. – Meg term�szetesen r�d is, Wyem…
- Majd igyekszem – mosolyodott el a nevezett sz�ke, majd felt�p�szkodott az �llatb�rr�l. Az asztalhoz s�t�lt, kez�be v�ve az egyik ismeretlen eredet� gy�m�lcs�t, �s n�m�n r�gcs�lni kezdte. T�rsai szint�n nem sz�ltak egy sz�t sem, �gy a besz�lget�kre lassan a cs�nd leple borult. Mindenki a gondolataiba mer�lt, ha nem a holnapon j�rt az esz�k, akkor a szabadul�s egy�b m�djain… De az k�n�lkozott az egyetlen megold�snak, hogy a h�rom kiv�lasztott gy�zelmet arat, b�rmi is legyen az, amit feladatul kapnak, �s a gy�kvez�r is betartja szav�t, szabadon engedi �ket.
- Medardus! – A b�nt�an hossz�ra ny�lt cs�ndet a f�l-elf le�nyz� hangja t�rte meg.
- Igen?
- Mes�lj nek�nk arr�l a Durwardr�l! Honnan ismered? Mert az egy�rtelm�, hogy nem most tal�lkoztatok el�sz�r…
Jade v�rakoz�an tekintett r�, ak�rcsak a t�bbi t�rsa. A l�ny r�g�ta forgatta mag�ban ezt a k�rd�st, mi�ta d�lut�n l�tta a megkezdett besz�lget�s�ket… A k�t f�rfi ismeri egym�st, �s nem t�lzottan t�ntek �gy, mint akik j� viszonyban vannak.
- Igen… Val�ban ismerem. – A m�gus lassan, elgondolkodva besz�lt, minden sz�t alaposan megr�gott. – �… m�ltam egy s�t�t fejezete, ha lehet ezt mondani. Nem sz�vesen besz�ln�k r�la… Most nem. R�g�ta ismerem �t, nagyon r�g�ta… �s sose kedvelt�k egym�st t�lzottan.
Elhallgatott egy pillanatra, mint aki azon t�preng, mennyit osszon meg t�rsaival a kellemetlen eml�kb�l. V�g�l megr�zta fej�t, �s m�lybarna tekintet�t a f�l-elf le�nyz�ra emelte.
- Rem�lem, nem b�nj�tok… De nem v�gyom r�la besz�lni.
Jade �sszevonta a szem�ld�k�t a f�rfi kijelent�s�re. K�r�snek sz�nta, de igaz�b�l parancs volt, elutas�t�s… �rezte, nem fognak t�bbet megtudni, hi�ba is er�ltetn�k a k�rd�st. Fejet hajtott h�t a m�gus k�v�ns�ga el�tt, elt�k�lve mag�ban, hogy egyszer m�g kiszedi bel�le, milyen kapcsolatban �llnak… Ker�lj�n b�rmibe.
- Menj�nk aludni… Holnap neh�z napunk lesz – sz�lalt meg Medardus ism�t, halk hangon, elgondolkodva.
- �s rem�lj�k a legjobbakat, hogy minden menni fog, �s v�gre megszabadulunk innen… - tette hozz� komoran Wemoym.