- H�! Engedjenek el! Hagyjanak m�r b�k�n, megyek magamt�l is!
Medardus ut�lta, ha kellemetlen zajok �bresztik, m�rpedig Lia hangos veszeked�se t�k�letesen kimer�tette sz�m�ra ezt a fogalmat. Szem�ld�k�t �sszevonva �lt f�l, �m ahogy k�rbetekintett, az �lom egy pillanat alatt tovat�nt szem�b�l. A kis h�zban gy�kok ny�zs�gtek, nem �pp kedvesen �bresztgetve �ket… Sorban egym�s ut�n mentek oda a foglyokhoz, durv�n felr�ngatva �ket a f�ldr�l, �s l�that�an nem �rdekelte �ket t�lzottan, hogy a kiv�lasztott szem�ly �ber-e vagy m�g alszik, egyform�n b�ntak mindenkivel. Most �pp a f�l-elf le�nyz�n volt a sor, aki hangosan tiltakozott az elj�r�s ellen. A h�ll�k egy ideig t�rt�k a vadmacska m�dj�ra f�jtat� l�ny kap�l�dz�s�t, majd saj�t nyelv�k�n morogva valamit otthagyt�k �t. V�g�l is a c�ljuk az volt, hogy f�lkelts�k �t, �s ezt el�rt�k…
Lassan indultak meg a m�gus fel�, aki ezt �szrev�ve gyorsan felhagyott a t�tlen szeml�l�d�ssel, �s f�lpattant a f�ldr�l. Farkasszemet n�zett fogvatart�ikkal, akik v�g�l �gy d�nt�ttek, nem r�ncig�lj�k ink�bb az �beren figyel� m�gust. Jade veszeked�se fel�bresztette azokat is, akikhez m�g a gy�kok nem jutottak el, �gy t�bb dolguk r�v�n r�videsen kivonultak a h�zik�b�l.
- Ezt a b�n�sm�dot… Azt hittem, legal�bb reggelit hoz majd nek�nk Tae, meg mosd�vizet, mint m�skor – zs�rt�l�d�tt halkan a le�nyz�, mik�zben a kisebbfajta dulakod�sban �sszekusz�l�dott tincseit igaz�totta be a f�le m�g�, hogy ne hulljon arc�ba.
- Lehet, hogy nem engedik – tippelt Wemoym.
- Este engedt�k! Akkor most mi�rt ne j�hetne? – cs�v�lta meg fej�t Jade.
A nyitva maradt ajt�n az egyik �r dugta be fej�t, saj�t nyelv�n r�juk ki�ltva valamit. Ahogy a foglyok nem mozdultak, visszat�rt n�h�ny h�ll�, �s d�rd�kat szegezve r�juk kiterelt�k �ket a bej�raton, �s megindultak vel�k a gy�lekez�hely fel�.
- Kezdem unni ezt a helyzetet – jegyezte meg halkan Perpignan, ahogy ism�t a t�lgy el�tt �lltak megk�t�zve, arra v�rva, hogy a gy�kvez�r megjelenjen v�gre, �s elmondja, mit fognak csin�lni.
- Igaz�n tal�lhatn�nak m�r maguknak jobb elfoglalts�got, mint benn�nk gy�ny�rk�dni…
A korai �ra ellen�re j� p�r h�ll� ver�d�tt �ssze k�r�l�tt�k, izgatottan figyelve �ket. Tal�n valamif�le cirkuszi l�tv�nyoss�gra k�sz�ltek, vagy csak a v�gs� �t�let kihirdet�s�re, de ahogy telt az id�, egyre t�bben gy�ltek oda. A fiatalabb l�nyek k�z�l n�h�nyan eg�szen k�zel mer�szkedtek, mintha csak b�tors�gpr�ba lenne, hogy ki f�l legkev�sb� a vesz�lyesnek mondott idegenekt�l… �reik azonban �berek voltak, �s a t�ls�gosan �rdekl�d� gy�kokat gyorsan elzavart�k a k�zel�kb�l.
R�videsen megjelent a vez�r is, nyom�ban Durwarddal. A tolm�cs karba tett k�zzel l�pett oda hozz�juk. Arc�n fens�bbs�ges f�lmosoly �lt, mintha m�g � tenne sz�vess�get a foglyoknak, hogy sz�ba �ll vel�k…
- Nos? Kiket v�lasztottatok? Kik azok, akikre r�b�zz�tok �rt�ktelen kis �leteteket?
Wyem, Jade, �s Medardus egym�s ut�n el�rel�ptek.
- �… Medardus! Ennek k�l�n �r�l�k – mosolyodott el a f�rfi, �s mosolya hal�lt �g�rt mindannyiuknak. L�tszott, ha �rajta m�lna, egyik�k sem hagyn� el a gy�kok faluj�t �lve…
- �r�lj, Durward, m�r nem sok�ig �r�lhetsz! – felelte a m�gus balj�slat�an.
- �s most f�lnem k�ne, mondd? – A tolm�cs felvonta szem�ld�k�t, majd egyenk�nt v�gigm�rve mindh�rmukat v�gigs�t�lt el�tt�k.
- Teh�t… a m�gus a harcos, az �szaki a legjobb reflex�… Hmm… �rdekes v�laszt�s… �s… �, n�zd csak! – �llt meg Jade el�tt meglepet�st tettetve. – Micsoda sz�ps�g! A f�rges�g kiv�lasztott harcosa lenne?
Lassan m�rte v�gig a f�l-elf le�nyz�t, hosszasan legeltetve szem�t az arc finom �vein, a smaragdz�ld szemeken, na meg a telt idomokon, a test kecses vonalain, amelyek annyiszor vonzott�k m�r magukra a moh� f�rfitekinteteket. Jade n�m�n t�rte a pillant�sokat, de arc�ra t�m�ny undor �lt ki, izmai megfesz�ltek, �s m�g v�letlen�l sem n�zett a vele szemk�zt �csorg� f�rfira.
- Mi�ta tartasz kurv�kat, m�gus? Nem akarod v�letlen�l k�lcs�nadni nekem?
Jade tudta, hogy a tolm�cs csak provok�lni akarja �t, �m nem tudta tov�bb t�rt�ztetni indulatait, a szemtelen�l vigyorg� f�rfi fel� ugrott, artikul�tlan �v�lt�st produk�lva. Azaz, csak ugrott volna, de k�tel�kei �s az �r�k visszatartott�k �t. Legsz�vesebben megfojtotta volna Durwardot, szabadul�si es�ly ide vagy oda… �m a h�ll�k er�sen fogt�k, �s �gy es�lye sem volt, hogy az �nel�g�lt f�rfira vesse mag�t. Nagy leveg�t vett, �s szembek�pte �t. A tolm�cs f�lrekapta fej�t, mintha pofonv�gt�k volna, �s lassan tekintett ism�t a f�l-elf l�nyra. Arc�n csillogtak a ny�lcseppek, amit lass�, szinte mesterk�lt mozdulattal t�r�lt el, �s k�zben arc�ra visszat�rt a gunyoros mosolya, ami a vad�sz� ragadoz�ra eml�keztette Jade-t. Ez a f�rfi az �llat, nem a h�ll�k k�r�l�tt�k!
- K�r, hogy meg kell halnia… - Durward g�nyos mosolya egy pillanatra sem t�nt tova, ahogy h�tat ford�tott nekik, �s visszal�pett a gy�kvez�rhez. Val�sz�n�leg a v�lem�ny�t mondhatta el a kiv�lasztottakr�l, mert id�nk�nt a gy�k is r�juk tekintett, mintha csak az �ll�t�sok helyess�g�t ellen�rizn�. Miut�n a tolm�cs befejezte besz�d�t, a vez�r t�rgyalt vele m�g egy darabig, k�rdezgette �t, tal�n vit�ztak valamir�l. V�g�l azt�n Durward ism�t fel�j�k fordult, �s elkezdte leford�tani azt a r�vid besz�det, amit a h�ll� int�zett hozz�juk, belesz�ve saj�t mondand�j�t is.
- Most a Hal�lverembe visznek titeket, ahol a h�rom kiv�lasztott feladatot kap annak megfelel�en, hogy melyik k�pess�gben jeleskedik. Hal�lverem… kellemesen cseng� n�v, igaz? Eredetileg nem pontosan ezt jelenti, de emberi nyelven nem lehet pontosabb ford�t�st adni r�. Ha �rten�tek, amit a h�ll�k besz�lnek, tal�n meg�rezn�tek e primit�vnek mondott nyelvben rejl� sz�ps�geket… Az �rnyalatnyi k�l�nbs�geket, amik az egyes kifejez�sek k�z�tt rejlenek. – Hangja lelkesed�st t�kr�z�tt, mint valami b�szke gazda, aki �llatair�l, term�nyeir�l besz�l, vagy valami tud�s, aki a laikusokat vil�gos�tja fel tudom�ny�nak ter�let�r�l… Igen, ez a hasonlat nagyon is illett r�. Rajongott a gy�kok�rt, vagy legal�bbis a rajong�shoz nagyon hasonl� �rzelmek futottak �t arc�n. - Ez a hely term�szetesen nem itt van, egy ilyen ar�n�t �rthet� m�don nem a falu k�zvetlen k�zel�be �p�tettek. Egy csapat harcos fog titeket most odavezetni, �m el�tte a szemeteket bek�t�zik majd. Nem szeretn�nk, ha netal�n eszetekbe jutna visszat�rni majd valamikor… - mosolyodott el szinte vid�man. – Felt�ve persze, hogy kijuttok onnan egy�ltal�n. A h�rom pr�batev� megkapja a sz�ks�ges fegyvereket is feladata teljes�t�s�hez, �m miel�tt b�rmif�le csel jutna eszetekbe, el�rulom, hogy �tven �j�sz fogja figyelni minden mozdulatotokat! Nem olyan j�k, mint mondjuk az elfek �j�szai, de �k a legjobb k�pess�g� harcosok, �s ritk�n t�vesztenek csak c�lt. Nem aj�nlom, teh�t, hogy b�rmivel pr�b�lkozzatok! A falub�liek nem tartanak veletek, b�rmennyire is szeretn�k l�tni hal�lotokat, a vez�r ez�ttal m�sk�ppen rendelkezett. Teh�t arra se sz�m�tsatok, hogy a l�gysz�v� k�z�ns�g kedv��rt megk�m�lik �leteteket, ha csalni pr�b�ltok, vagy elbuktok! – Pillant�sa lassan futott v�gig a fesz�lten figyel� t�rsas�gon, mosolya mereng�v� v�lt. – �s sok szerencs�t…

Hosszasan meneteltek a s�r� erd� m�ly�n, �s ez�ttal sokkal kellemetlenebb volt, mint elfogat�sukkor… Most m�g a szem�k vil�g�ra sem hagyatkozhattak. Hi�ba tiltakoztak az elj�r�s ellen, hi�ba mondt�k, hogy �gysem tudn�k megjegyezni, merre haladnak a sz�mukra ismeretlen erd�s�gben, a gy�kvez�r hajthatatlan volt. Tal�n val�ban csak a n�p�t v�delmezte, vagy tal�n �r�mmel figyelte szenved�s�ket, ahogy orra buktak az egyenetlen talajon, beleakadtak a ki�ll� �gakba, boz�tosok t�sk�s karmai ny�ltak ut�nuk, marasztalva �ket… �reik nem sokat seg�tettek nekik, csup�n akkor taszig�lt�k �ket tov�bb, ha elakadtak egy-egy s�r�bb r�szen. Lassan haladtak, nagyon lassan, de tal�n akkor sem lett volna egyszer�bb dolguk, ha nem akad�lyozza �ket vaks�guk. Nem menetelhettek t�bbet egy-k�t �r�n�l, val�sz�n�leg m�g annyi sem volt, �m amikor v�gre leker�lt szem�kr�l a k�t�s, Medardus azt v�rta, majd s�t�ts�g fogadja �ket, vagy legal�bbis a lemen� nap f�nye. Furcsa volt azt l�tni, hogy az �gi szekeres �ppen hogy megkezdte p�ly�j�t… N�h�ny percig csak hunyorgott az �les f�nyben, majd ahogy v�g�l l�t�sa ism�t kitisztult, k�rben�zett, szem�gyre v�ve a helyet, ahov� �rkeztek.
D�bbenetes l�tv�ny volt, egyszer�en leny�g�z�. Egy kisebbfajta tiszt�s sz�l�n �lltak, nem volt sz�lesebb hat-h�t l�p�sn�l sem tal�n. H�tuk m�g�tt az erd� s�vja h�z�dott v�gig, l�buk el�tt nem sokkal pedig v�get �rt a talaj. Szinte szab�lyos k�r alak� verem ter�lt el alattuk, �gy nagyj�b�l t�z m�ter m�lys�gben. Fala teljesen f�gg�leges volt, val�sz�n�leg ugyanazzal a technik�val k�sz�thett�k, mint f�ld alatti b�rt�n�ket, de m�r maga az ar�na l�tez�se is ellentmondott a term�szet t�rv�nyeinek, hiszen nem volt semmi, ami a meredek falat tartotta volna, �s ennyi f�ldnek m�r az �nn�n s�ly�t�l �ssze kellett volna omlania. A verem �tm�r�je is �ri�si volt, k�tszer, tal�n h�romszor is akkora lehetett, mint a m�lys�ge, ezt szabad szemmel m�r nem is lehetett eld�nteni. A tizenk�t fogoly eln�mult a k�l�nleges l�tv�nyt�l, igyekeztek befogadni az �ri�si ter�let teljes val�j�t, �s ez�ttal �reik sem g�tolt�k meg �ket a szeml�l�d�sben. K�rben a fal tetej�n �j�szok helyezkedtek el, egyforma t�vols�gra egym�st�l. Mindegyik�k kez�ben szarvas�nnal felajzott agancs�j volt, nyilaik is k�szenl�tben voltak, �m hegy�k egyel�re m�g a f�ld fel� mutatott, nem jelentett sz�mukra vesz�lyt. Nem messze t�l�k, k�zvetlen�l a verem fal�n�l csig�s szerkezetet �ll�tottak fel, egyszer� emel�t. A csig�kon k�t�l volt �tvetve, �s k�l�n�s fat�kolm�nyt r�gz�tettek r�, ami legink�bb egy nyitott fal� kos�rra eml�keztetett. Igen j� m�rn�ki tud�sra utalt, hogy az erd� m�ly�n ilyen szerkezetet voltak k�pesek �p�teni, ami m�g civiliz�lt k�r�lm�nyek k�z�tt, megfelel� szersz�mokkal is rengeteg tervez�st ig�nyelt…
- Csod�latos, nem? – Durward hangja z�kkentette ki �ket a szeml�l�d�sb�l. A gy�kvez�r el�j�k l�pett, �s ism�t sz�nokolni kezdett, amit a tolm�cs r�gt�n ford�tott is sz�mukra.
- Amit magatok el�tt l�ttok, ez a Hal�lverem. Oda csak a h�rom kiv�lasztott megy le, �s �r�k sem k�s�rik �ket, �m, mint m�r sz� volt r�la, �s mint bizony�ra ti magatok is �szrevett�tek, �tven �j�sz figyeli minden mozdulatotokat. Egyszerre csak egyik�t�k megy le, mondhatni, biztons�gi okokb�l. – Elhallgatott, pillant�s�t v�gigfuttatta a h�rom harcoson, akik v�llalkoztak a pr�bat�telekre. Tekintete hidegen s�t�tt, ak�r az ac�l, �s a sz�ne is annak sz�rk�j�ben j�tszott…
- Ki lesz az els� v�lasztott teh�t?
Egy sz�vdobban�snyi ideig megfesz�lt a cs�nd k�z�tt�k, mintha m�g az erd� zajai, a cs�ndes szell� susog�sa is elhalt volna, az eg�sz vil�g visszatartotta l�legzet�t… Azt�n pillanatnyi haboz�s ut�n el�l�pett Wyem, �s a n�mas�g tovarebbent, mintha soha nem is l�tezett volna.
- �n megyek – jelentette ki elt�k�lten, �s a gy�kvez�r int�s�re k�t �r fogta k�zre. A liftk�nt szolg�l� t�kolm�nyhoz terelt�k, t�rsai figyel� tekintet�t�l k�s�rve, �m a „kos�rba” m�r csak egyed�l sz�llt be, a h�ll�k elh�tr�ltak mell�le. Lassan eresztett�k le a verem alj�ra, majd a liftet felh�zt�k… Tal�n az�rt, hogy ne pr�b�lhasson meg visszajutni a felsz�nre.
Wyem lassan s�t�lt az ar�na k�zep�re, egyszerre pr�b�lva az eg�sz teret felm�rni maga k�r�l. Ez a nagys�ga miatt szinte lehetetlen feladatnak t�nt, de nem szerette volna, hogy k�sz�letlen�l �rje �t, ha valami lenne m�g lent rajta k�v�l… N�h�ny t�tova k�rt tett meg, v�g�l elhelyezkedett k�z�pen. Laza terpeszbe �llt, karj�t keresztbe fonta mellkas�n, �s f�ltekintett a feje f�l�, a gy�kot �s tolm�cs�t keresve. M�g � odalent vizsg�l�dott, a vez�r k�rbes�t�lt, a verem �tellenes oldal�ra, �gy tulajdonk�ppen szemk�zt �llt a csapattal. N�h�ny test�re volt csak vele, meg term�szetesen Durward.
- K�szen �llsz, harcos? – tekintett le a tolm�cs. Wyem b�lintott, mire a h�ta m�g�tt halk nyikordul�ssal ism�t ereszkedni kezdett a lift. A sz�ke ugr�sra k�szen fordult arra, ellenfel�t v�rva, �m a plat�n nem �llt m�s, csak egy s�r� fon�ssal k�sz�tett kos�r. El�g nagy volt, j�l megrakott �llapotban tal�n m�r nem b�rta volna elcipelni egyetlen ember, de m�g a m�rete ellen�re sem sz�m�tott k�l�nlegesnek… Nem volt m�s, csak egy egyszer� kos�r. Wyem k�rd� tekintettel fordult ism�t a vez�r �s Durward fel�, nem �rtette, mit is k�ne csin�lnia.
- Most letesztelj�k, mennyire gyorsak a reflexeid.
Valahonnan egy s�lyos h�l�t dobtak fel�, ami a l�ba mellett puffant a f�ld�n. Wyem nem tekintett le, pillant�sa tov�bbra is k�rd�n f�gg�tt a verem sz�l�n �csorg�kon, azt v�rva, hogy k�z�lj�k vele v�gre, mi is lenne a feladata.
- A kos�rban egy �llat van. Egy igen f�rge �llat. �s igen gyorsan �l. A feladatod a k�vetkez�: ha a h�l� seg�ts�g�vel el tudod kapni, �s vissza tudod rakni a kos�rba, an�lk�l, hogy hal�los sebet kapn�l, ki�lltad a pr�b�t.
- Ennyi? Egyetlen h�l�val fogjak meg egy gyilkos �llatot? Valami fegyver… kard, t�r, szigony, valami… nem j�rna esetleg ehhez a feladathoz? – A sz�ke k�tked�n tekintett a tolm�cs arc�ba.
- Mi�rt kapn�l fegyvert? Nem az a c�lod, hogy meg�ld, csak a kosar�ba kell visszaraknod. Ehhez t�k�letesen el�g az a h�l�, amit kapt�l. – Durward elvigyorodott, majd ahogy a gy�kvez�r r�sz�lt, tal�n valami parancsot adott neki, lassan feltekintett. Wyem helyett most fiv�r�vel n�zett farkasszemet, de szavait tov�bbra is az ar�n�ban �csorg� harcoshoz int�zte.
- �s, b�r el�g messze vagy a b�ty�dt�l, szeretn�nk kiz�rni a csal�snak a legkisebb lehet�s�g�t is, �s minden bizonnyal ti sem akarj�tok, hogy dicstelen�l arassatok gy�zelmet… - A vez�r intett n�h�ny harcos�nak, mire azok k�zrefogt�k Wemoymot, �s elr�ngatt�k a verem sz�l�r�l, t�rsai mell�l.
Wyem tehetetlen�l n�zte v�gig, ahogy b�tyj�t elhurcolj�k, lelk�ben tombolt a harag, ahogy visszafordult a tolm�cs fel�. Gyilkos tekintettel b�mult r�, �m sokkal t�bbet enn�l nem tehetett… Honnan a fen�b�l tud a tetov�l�sunkr�l?, mer�lt f�l benne a k�rd�s, amire v�laszt nem tal�lt. M�g ha l�tta is volna Durward a jeleket a csukl�jukon, az sem jelentett volna semmit, hiszen egy�ltal�n nem �ltal�nos, hogy �gy ny�jtson sz�mukra v�delmet egy egyszer�nek t�n� b�rbe rajzolt minta… Akkor h�t honnan? B�r… ez tal�n nem is fontos. Titkon val�ban rem�nykedett benne, hogy a nagy t�vols�g ellen�re k�pes lesz megv�deni �t a m�gikus jelk�p, de �gy erre es�lye sincs…
Fej�t ism�t felemelte, hogy �jabb k�rd�st int�zzen a tolm�cshoz. B�rmilyen k�rd�st, ami seg�thet v�ghezvinni a feladatot… A h�ta m�g�tt azonban halk surrog�s hangzott fel, bel�fojtva a sz�t. Ugr�sra k�szen fordult vissza a kos�r fel�, hogy szem�gyre vegye a sziszeg�s forr�s�t. Sziszeg�s? Nem, ez nem j� sz�… Ink�bb s�rl�d�s. Valamilyen test s�rl�d�s�nak a hangja. Izmai megfesz�ltek, ahogy �sszesz�k�lt szemmel figyelte a fonott t�rol�ed�nyt. A kos�r megbillent, ahogy a l�ny megmozdult benne… egyszer… k�tszer… h�romszor. Azut�n cs�nd. Wyem nem mozdult, tov�bbra is azt v�rta, hogy a gyilkos �llat hirtelen kit�r majd, �m nem t�rt�nt semmi.
Csak cs�nd.
Hossz� percekig.
Egyszer csak a fonott fed�l megmozdult. Megemelkedett, de csak �ppen hogy… Majd egy pillanattal k�s�bb ism�t. Egy barn�ssz�rke villan�s, ennyi volt csak, amit Wyem l�tott, ahogy a l�ny el�b�jt rejtek�b�l, �m olyan gyorsan elt�nt, hogy m�g azt sem lehetett meg�llap�tani, mi volt az, amit le kell gy�znie. A harcos ajkain d�bbent ny�g�s k�lt, �s lassan felegyenesedett.
Ez nem fog menni, futott �t az agy�n. Ez egyszer�en lehetetlen…
Elkerekedett szemekkel b�multa a ki�r�lt kosarat, �s b�r tudata egy r�sz�vel felfogta, hogy az �llat ott cserkel valahol k�r�l�tte, �s neki most az lenne a feladata, hogy elkapja, a meglepet�s merevs�g�t m�gsem b�rta mag�r�l ler�zni. Fej�ben egyetlen gondolat zakatolt csup�n, v�gtelen�tett szalagk�nt ism�telgette �nmag�t.
Ez nem fog menni, nem fog menni, nem fog menni…
Lassan hunyta le szem�t, hogy a gondolatokat el�zze. Ha nem k�pes koncentr�lni, akkor biztosan kudarcra van �t�lve… M�lyet s�hajtott, majd egy pillanattal k�s�bb d�bbents�g�t elm�je m�ly�re sz�m�zte. Gy�znie kell mag��rt, a b�tyj��rt. A csapat��rt. Kez�be kapta a s�lyos h�l�t, �s k�rbefordult az ar�n�ban. Tettre k�szen m�rte f�l k�rnyezet�t, �m az �llatot nem l�tta semerre, �gy a d�bbenet �jabb hull�ma csapott �t rajta.
Ez meg hogy lehet? A nap a fej�nk f�l�l s�t, �s a kerek ar�n�ban nincsenek �rny�kos sarkok… Valahol csak lennie k�ne…
Lassan leeresztette a kez�t, de a h�l�t nem dobta le. L�lekt�krei �jra �s �jra v�gigs�p�rtek a verem alj�n, forgol�dva pr�b�lta megkeresni ellenfel�t, de tov�bbra is sikertelen�l. Lassan kezdett el a fal fel� h�tr�lni, hogy legal�bb ennyivel megk�nny�tse a saj�t helyzet�t, kevesebb ir�nyba kelljen figyelnie, de n�h�ny l�p�snyire t�le meg�llt. Puszta taktikai megfontol�s… �gy nehezebb lesz �t sarokba szor�tani. De m�g mindig nem l�tta sehol a keresett l�nyt…
- F�l�tted! A falon! – akarta ord�tani Jade, �m tork�t nem hagyta el hangos sz�, �s egy n�la er�sebb akarat a telep�ti�j�t is blokkolta. Hitetlenkedve n�zett k�r�l, �s Durward sz�m�t� tekintet�vel tal�lta mag�t szemk�zt. D�bbenten n�zett r�, �s n�h�ny sz�vdobban�snyi ideig nem l�tezett m�s, csak a k�t �sszekapcsol�d� pillant�s.
M�gus lenne? A le�nyz�ban lassan fogalmaz�dott meg a gondolat. Tehetetlen�l b�multa az alant forgol�d� harcost, �s az egyre k�zelebb oson� l�nyt. Karmos l�bak kapaszkodtak a falba, a duzzadt, sz�r�s test apr� l�p�sekkel lend�lt egyre k�zelebb az alatta �csorg� f�rfihoz…
Ez… egy p�k! Jade felfedez�s�nek pillanat�ban az �zeltl�b� elrugaszkodott, hogy a harcos v�ll�ba, nyak�ba marjon. �szt�nei hajtott�k, a zs�km�ny f�lelm�nek szaga vonzotta, alig v�rta, hogy ehessen v�gre, r�g�ta �heztett�k, v�gyta a v�rt �s a testnedveket…
Karmos l�bak s�rl�d�sa, az ugr�s hangja. Wyemnek lassan jutottak el a tudat�ig a zajok, �s �szt�n�sen abba az ir�nyba fordult. Az id� mintha lelassult volna, �s a harcos v�gre fel tudta m�rni ellenfel�t. A puha sz�r�csk�kkel bor�tott potrohot, a hatalmas cs�pr�g�kat, az �resen villan� �jfekete szemeket… Lassan fordult fel�, t�l lassan, �m ebben az esetben tal�n �pp ez mentette meg �let�t. A majdnem ember nagys�g� p�k �gy „csak” led�nt�tte l�b�r�l, de az �les r�g�k nem t�pt�k fel a tork�t. Ha lett volna ideje, Wyem elm�l�zott volna az id� csalfas�g�n, amilyen lassan telt az el�bb, most ugyanolyan hirtelen ugrott egy v�gtat� l� sebess�g�re. Ord�tva pr�b�lt meg felpattanni, k�t k�zzel cs�pelte az �llatot, �m az teljes s�ly�val r�nehezedett, a harcos szinte mozdulni sem b�rt a hatalmas test alatt.
Hol van m�r az a rohadt h�l�? Kapkodva n�zett k�rbe, a megnevezett t�rgyat keresve. K�t kez�vel a sz�r�s testet pr�b�lta t�vol tartani mag�t�l, teljes erej�vel azon volt, hogy a l�ny ne f�rk�zhessen hozz� a tork�hoz. A h�l� tal�n karny�jt�snyira, ha fek�dt t�le, �m nem sok es�ly volt r�, hogy el�rje… A tombol� p�k test�n fog�st v�ltott, f�l k�zzel pr�b�lva ellen�llni neki. Siker�lnie kell… Bal keze az �llat test�t nyomta, tasz�totta, m�g jobb kez�vel lassan kiny�lt a h�l� ir�ny�ba. T�volr�l �rz�kelte t�rsai ord�t�s�t, �m azt nem �rtette, mit is mondanak. Nem, nem figyelhet oda, neki most ide kell koncentr�lnia… Fej�t oldalra ford�totta, jobb kez�vel egyre jobban ny�jt�zott. Gyer�nk m�r…
- Gyer�nk m�r! – hangja eltorzult az er�lk�d�st�l, szinte s�v�lt�tt, de � maga m�g azt sem vette �szre, hogy hangosan sz�lt. Nem figyelt m�sra, csak arra, hogy el�rje a h�l�t, szabadul�s�nak eszk�z�t. Gyer�nk m�r…
Bal keze hirtelen cs�szott meg. A p�k r�g�i k�z�l b�z�s folyad�k sziv�rgott, Wyem biztos lett volna benne, hogy ny�ladzik, m�r ha a p�kok tudn�nak ilyet… Ez, �s a r�la foly� verejt�k nedvess� tett�k kez�t, �s �gy k�ptelen volt tov�bb tartani az �llatot. Tenyere v�gigcs�szott a fejen, egyenesen a vesz�lyesen mozdul� r�g�k k�z�… Szinte fel sem fogta, mi t�rt�nik, a l�ny m�ris csukl�j�ba mart. A harcos test�be belenyilallt a f�jdalom, megsz�d�lt fekt�ben. Nem j� jel… Meredten b�mult valahov� a leveg�be, ism�t k�t kez�vel tartotta a p�kot, �s k�zd�tt az eszm�letveszt�s ellen. Nem jutott el�g m�reg a szervezet�be, a tombol� �llat csak megkarcolta… Szerencse… Lassan d�bbent r�, hogy a gyilkos l�ny szor�t�sa enyh�lt. Lassan mozgatta a r�g�it, halk, sustorg� hangokat adott ki,
cuppogott
mint aki az ev�shez k�sz�l�dik. Wyem lassan, nagyon lassan ny�jtotta ki ism�t jobb kez�t, �jabb t�mad�sra sz�m�tva, �m a p�k l�that�an biztos volt gy�zelm�ben. A r�g�k k�z�l egyre er�sebben sziv�rgott a ragacsos nedv, amit minden bizonnyal r�videsen az � test�be sz�nd�kozott bejuttatni… Tenyere a h�l�t tapintotta. �ljen! Hirtelen mozdulattal h�zta maga fel� jobb karj�t, mik�zben csukl�j�t f�lfel� r�ntotta. A mozdulatsor k�vetkezm�nyek�nt a s�lyos h�l� az �llat h�t�n landolt, igaz, ezzel maga al� temette �t is, de legal�bb m�r egy l�p�ssel k�zelebb a gy�zelemhez…
A l�ny, mag�n �rezve a s�lyt, ism�t tombolni kezdett. Nyolc karmos l�ba veszetten j�rt, azzal fenyegetve a fekv� f�rfit, hogy felny�rsalja �t. Wyemre ism�t r�t�rt a sz�d�l�s �s a h�nyinger, �m gyorsan lek�zd�tte mag�ban. K�t karj�t mag�hoz szor�totta, k�ny�k�vel a mellkas�t v�dve, alkarj�val pedig fej�t �s nyak�t takarta. Az egyik karom v�gigs�rtette oldal�t, �m ezt szinte m�r meg sem �rezte, nem figyelt m�sra, csak a tombol� �llatra.
Gyer�nk, akadj bele, fojtsd meg magad, vagy valami! N�m�n szugger�lta az �llatot, de mozdulni nem mert, azzal azt kock�ztatta volna, hogy m�giscsak �td�fik a karmos l�bak. A p�k egyre jobban �rj�ng�tt, de a h�l�t�l nem b�rt megszabadulni. Egyik l�ba lehetetlen sz�gben csavarodott ki, ahogy egyre jobban belegabalyodott, �s �gy kiss� oldalra g�rd�lt. M�g mindig a f�rfin fek�dt, �m az m�r szabadabban tudott mozogni. A h�l� lel�g� sz�leit feldobta a p�k h�t�ra, de t�bbet nem tehetett az �gy �rdek�ben… Tal�n a szerencse volt seg�ts�g�re, tal�n csak a t�ls�gosan ki�heztetett p�k nem figyelt el�gg�, de r�videsen �nmag�t k�t�tte g�zsba eszeveszett kap�l�dz�s�val. Lassan felhagyott a mozg�ssal, ahogy r�d�bbent helyzet�re. A zs�km�ny kifogott rajta.
Wyemet �gy m�r csak az �llat s�lya tartotta fogva, az sem teljesen, a karmok �s a r�g�k m�r nem fenyegett�k. Nehezen k�zd�tte mag�t t�rdre, majd n�mi t�tov�z�s ut�n fel�llt a f�ldr�l. A vil�g meglend�lt k�r�l�tte, mintha csak valami forg�sz�l k�zep�be ker�lt volna… Szorosan �sszez�rta szem�t, �s lenyelte a tork�ba tolul� ep�t. M�g nem v�gzett… Lassan nyugodott meg a p�rg� ar�na, �sszhangban a fej�ben d�l� sz�lviharral, �gy lassan megindult a p�kok fel�. P�kok? Szem�t ism�t lehunyta, er�t gy�jtve a folytat�shoz. Na n�zz�k… F�ltekintett, �s m�r csak egy p�k v�rta sors�nak beteljesed�s�t. A f�rfi ujjait r�z�rta a h�l� s�r� sz�v�s�re, �s a homokon lassan elkezdte r�ngatni a l�nyt a kosara fel�. A verem lett nagyobb id�k�zben? Teljes erej�b�l vonszolja, a felvon� m�gsem ker�l k�zelebb… Ja m�gis. Csak lassan. Nagyon lassan…
Marad�k erej�t �sszegy�jtve tuszkolta az �llatot a hely�re, majd r�z�rta a fonott fed�t. Lassan fordult k�rbe, �me, elv�gezte a feladatot… V�g�l n�m�n f�ltekintett a verem sz�l�n �csorg� Durwardra, �s a vez�rre. A tolm�cs lassan elmosolyodott, g�nyosan, len�z�en, �m pillant�s�ban n�mi elismer�s csillant. �gyes… Felemelte k�t kez�t, �s kim�rt mozdulatokkal tapsikolni kezdett.
- Nagy szerencs�d volt, harcos, ugye tudod? B�r nem tudom, mennyi m�reg juthatott a szervezetedbe, ahogy �gy eln�zlek, nem hinn�m, hogy �letben maradsz… Mindenesetre a feladatot teljes�tetted, �s a vez�rnek tetszik a kitart�sod. Felmehetsz a t�rsaidhoz.
Wyem f�radtan l�pett f�l a felvon�ra, �s mire felh�zt�k, t�rsai m�r v�rakoz�an �csorogtak a verem sz�l�n. Wemoymot �rei id�k�zben visszahozt�k, �gy f�nt m�r � seg�tette le a t�kolm�nyr�l. Er�s k�zzel fogta a karj�t, m�sk�l�nben visszazuhant volna a m�lybe…
Durward hangja ostork�nt csattant f�l�kben.
- Nos? Ki lesz a k�vetkez�?