14. K�v�ncsi

    Az �j inform�ci� befogad�sa mindig valami �j, kor�bban elk�pzelhetetlen folyamatot ind�t. Ajt�kat nyit, g�takat szak�t fel. �sszezavar �s m�gis tiszt�v� var�zsol. �j �rtelmet nyer minden. M�rpedig ha valamit �jragondol az ember, �j megk�zel�t�st is keres. Gillian �jra �s �jra �tgondolta a helyzet�t. Kil�t�stalan. A m�rleg egyik nyelve sosem v�ltozott, a m�zs�s s�ly nem illant el. K�t hetet t�lt�tt a Sasf�szekben, de szalmasz�lnyi es�lye sem ad�dott a kijut�sra. Tal�n akkor �jjel j�rt ehhez a legk�zelebb, amikor a r�m�lmok gy�t�rt�k. Azt is tudta azonban, hogy hi�ba jut el az ajt�ig, az nem maradt nyitva csak az�rt, mert � er�sen k�v�nta. K�t hete figyelte a csapatot, j�l tudta, mennyire �rtik �s k�zben tartj�k a dolgokat. Ahogyan �t is. Keser� gondolat, de att�l m�g val�di.
    A m�rleg m�sik nyelve? Az folyamatosan ingott, s emiatt a tudatalatti m�r�eszk�z �lland� mozg�sban volt: hol egyik, hol m�sik fel�re billent, s ezzel p�rhuzamosan hull�mzott Gill hangulata is. N�ha maga alatt volt a hi�nyt�l, az elkesered�st�l. M�skor k�pes volt a dolgok pozit�v v�g�t megfogni, �s �j kih�v�sokat keresni. A legf�bb c�l, a v�gc�l soha nem v�ltozott: szabads�g. Ha k�pes lenne megszerezni, visszakaphatn� a r�gi �let�t. A r�gi embereket. Csal�dot, bar�tokat. A r�gi helyeket. Otthont. Kedves parkot. Hatalmas s�t�t. Friss leveg�t. Ny�ri z�porban hint�z�st. Hull�csillag-keres�st. Mindent. Ezt el�rni szinte lehetetlennek tartotta, de nem az a t�pus volt, aki feladn� az els� vagy a m�sodik akad�ly l�tt�n.
    Sok id�t t�lt�tt Wade �s Kian t�rsas�g�ban, �gy akarva-akaratlanul is ragadt r� n�mi informatikai tud�s. N�ha p�r percnyi internetez�st is enged�lyeztek neki, s ha �gy ad�dott, hogy p�r pillanat erej�ig mag�ra maradt, nem restellte kihaszn�lni a lehet�s�get, b�szen kutatott tart�zkod�si helye meghat�roz�s�hoz. Webkamera, m�hold, t�rk�p... de mind hasztalan. M�g a v�ros nev�t sem tudta. Annyit figyelt meg mind�ssze, hogy nem sokkal az aut�p�lya kij�rat�t k�vet�en el�rtek egy k�lv�rost. Koszos, sz�rke, jellegtelen gy�r- �s nyomortelep. Mintha nem lenne hasonl�b�l sz�z meg sz�z darab... Elfigyelt bizonyos tr�kk�ket, valamint saj�t eml�keit is felhaszn�lta, �gy eddig mindig siker�lt elt�ntetnie az �rulkod� nyomokat a lokaliz�l�si k�s�rletr�l. Azt nem titkolta, hogy �rdekli a nyomoz�s, �s az m�st sem zavart. Az eredm�ny elkeser�t�. Mi m�s is lehetne? Kiz�rt, hogy nyom�ra bukkann�nak. Ugyanis nem volt nyoma.
    Az egy�tt t�lt�tt id� j�t tett mindh�rmuknak. Gill t�maszra tal�lt a k�t tin�dzser szem�ly�ben, m�g �k �jdons�got, friss�t� v�ltoz�st fedeztek fel benne. Egyre t�bb t�ma ker�lt el�, r�gi anekdot�k, viccek. A besz�lget�sek alkalm�val elt�ntek a korl�tok, lassan valami halv�ny bizalomf�le is kezdett kialakulni a l�nyban. Biztons�g�rzet. Amikor azonban a helyet illet�en puhatol�zott, �k is elutas�tott�k.
- Dan pontosan kik�t�tte, hogy nem tudhatod meg - magyar�zott Wade an�lk�l, hogy h�trafordult volna a g�pt�l. - Tulajdonk�ppen egyet�rtek vele. Semmi sz�ks�ged erre az inform�ci�ira.
- Tess�k? - Gill hitetlenked� szemekkel b�mult a barna sr�cra. - Ha nem mehetek ki, mi�rt nem lehet megmondani?!
- Nem mehetsz ki, mi�rt akarod megtudni? - kontr�zott Wade.
- Mert ez a bizonytalans�g rossz �rz�s. Csak l�gok a leveg�ben. Olyan, mintha nem is l�tezn�k, csak egy �lomban.
- H�lyes�g. - A sr�c v�gre szembefordult a grimaszol� Gillel. - Sasf�szek. M�sodik emelet. Forg�sz�k. L�that�an itt vagy... - z�rta le a t�m�t.
    Az elutas�t�s f�jdalommal t�lt�tte el a l�nyt. Nem a bizalom hi�nya miatt. Ford�tott helyzetben � sem lett volna annyira h�lye, hogy felfedje a f�hadisz�ll�s holl�t�t. Ez azonban csak a rem�nytelens�get er�s�tette benne. A bez�rts�got. A kiszolg�ltatotts�got. Feladni viszont most sem volt hajland�. Pr�b�lta h�tt�rbe szor�tani az elkeser�t� �rz�seket �s ehelyett azzal t�lt�tte az idej�t, hogy min�l t�bbet megtudjon a t�bbiekr�l is.

    Shermannel a bili�rdasztaln�l futott �ssze �jb�l. Fel�ll�tott "strat�gi�j�nak" megfelel�en nem utas�totta vissza, amikor a sr�c elh�vta j�tszani. Pontosabban mondva, meg sem pr�b�lta visszautas�tani, hiszen a k�r�s vele szemben a parancsnak csup�n udvariasabb form�ja volt. Amennyiben megtette, a v�g�n mindig � maradt alul. Lassan kezdte nem felvenni a dolgot �s nyugodtan t�rni a sors�t, ez azonban nem ment mindig. Sokat jav�tott a hangulat�n, ha legal�bb burkoltan ir�ny�tott�k, �gy ilyenkor � is egy�ttm�k�d�bb volt.
    Az els� p�r l�k�st k�vet�en m�g meg sem sz�laltak. Gillt kezdte fesz�lyezni a csend, �s k�l�nben is elhat�rozta, hogy a lehet� legjobban megismer mindenkit. H�t itt az alkalom a t�k�letes kezdethez! Felid�zte, mit hallott az els� reggel, majd nagy leveg�t vett �s elkezdte a k�rdez�sk�d�st.
- Hogy ker�lt�l ide?
Sherman nem sz�m�tott a k�rd�sre - semmilyen k�rd�sre nem sz�m�tott... Felvont szem�ld�kkel n�zett fel az asztal f�l�l, majd vissza. A d�k�val finoman megl�kte a feh�r goly�t, amely t�k�letes helyen tal�lta el a pirosat, �gy egy mozdulat�val h�rom goly�t k�ld�tt le. - Nem rossz, mi? - n�zett ism�t fel, de alig csak egy pillanatra. Tov�bbra is az asztalra koncentr�lt, s a teli goly�k v�szesen fogytak. Akkor sz�lalt meg ism�t, mikor a l�nyra ker�lt a sor.
- Kellett egy �ll�s. �s ez sokkal jobban fizet, mint valami vacak jav�t�m�hely. Nem besz�lve a lehet�s�gekr�l. Csavard le a t�v� h�tulj�n l�v� lemezt, cser�lj ki n�h�ny jelent�ktelen m�ty�rt vagy alkoss valami teljesen �jat. Mer�szet. Valamit, amire m�g senki sem gondolt - vigyorgott. - Te melyiket v�lasztan�d?
- Val�sz�n�leg a kreativit�st.
- Bing�. �s ha ez m�g j�l is fizet... Fogd lejjebb a d�k�t, �gy pontosabban c�lozhatsz!
- Ok� - Gill megfogadta a tan�csot �s a k�vetkez� l�k�ssel le is gur�tott k�t goly�t. El�gedettem mosolygott. - Egy�bk�nt miket szokt�l csin�lni? - t�rt vissza eredeti t�m�j�hoz.
- Ez el�gg� v�ltoz�. Ami �ppen kell. �gyes megfigyel� eszk�zt. Vagy valami figyelemelterel�t. Biztons�gi berendez�st. Esetleg �ppen az ellenkez�j�t. Kifogyhatatlan a t�rh�z.
- �rtem. Egyszer megn�zhetem, hogyan csin�lod?
    Sherman gyanakodva m�regette a l�nyt. Mi ez a hirtelen k�v�ncsis�g? - Tal�n. B�r azt se tudom, mi�rt mondtam el egy�ltal�n mindezt...
- Mondjuk, mert megk�rdeztem?
- �s ebb�l k�vetkez�en v�laszolnom kellene?
- Illik mindenesetre... Azt is hallottam, hogy olasz sz�rmaz�s� vagy - v�ltott Gill hirtelen t�m�t.
- J�l hallottad.
- Kir�ly. Im�dom az olaszt.
- Realmente? E un linguaggio freddo, non e?*
- E. Fantastico!**
- Rendben van, �tment�l. Tal�n t�nyleg nem akkora gond, hogy megtartunk...
- K�szi sz�pen - grimaszolt Gill. "M�r megint ez a t�rgysz�mba v�tel... Mikor fogj�k m�r fel v�gre, hogy...?"
- Vigy�zz, mert m�g visszavonom...
Gillian lemond�an cs�v�lta a fej�t, de v�g�l is nem komment�lta a dolgot. - Ez esetben sz�m�thatok a seg�ts�gedre valami olasz k�nyv beszerz�s�ben?
- Sz�val erre ment ki az eg�sz... �gyes... Hallottam Daniel kirohan�s�t!
- Naaaaaaa! Olasz...
- Rendben van - adta be a derek�t a kreol b�r�. - De hogy tudd, csakis az�rt seg�tek, mert te vagy itt az egyetlen, aki �rt�keli It�lia fens�ges nyelv�t.
- Ok� - vigyorgott Gill.
    Gillian el�gedett volt az eredm�nnyel. Nem is ment olyan rosszul elv�gre. Term�szetesen nem lettek egyszeriben puszipajt�sok Shermannel - a puszi m�g Kian �s Wade eset�ben is kimaradt -, de a semmin�l hat�rozottan t�bbet �rt el. Az olasz nyelv, Olaszorsz�g volt az els� k�z�s pont, �s mag�nak is be kellett vallania, �lvezte az olasz v�rosokr�l, szok�sokr�l sz�l� besz�mol�kat. Kider�lt, hogy Sherman anyja olasz, apja viszont v�rbeli angol. Az eredm�ny talj�n megjelen�s angolsz�sz n�vvel. A v�g�n m�g n�h�ny tr�kkre is megtan�totta a sr�c. A helyzet kor�ntsem kil�t�stalan.
Miut�n elv�ltak, ism�t em�sztette az unalom. Tudta, hogy Wade �s Kian bizony�ra elfoglaltak, ez�rt m�st keresett. Daniellel nem volt kedve �sszefutni, b�r ami�ta ismerte a m�ltj�t, n�ha m�g el is besz�lgettek norm�lisan. Az irod�ban. Kettesben. Az�ta a k�nyvvel is v�gzett, s b�r nem sok seg�ts�get jelentett, de pr�b�lta meg�rteni �s elfogadni, hogy mi�rt lett Dan olyan, amilyen.
    Nem volt benne eg�szen biztos, de �gy �rezte, a sr�c is valami hasonl�n �gyk�dik. Tal�n ez�rt is nem zavarta egyik�ket sem a sok k�rd�s. Harmonikus kapcsolat ennek ellen�re nem alakult ki, Daniel tov�bbra is arrog�ns maradt, s ahol tudott belek�t�tt a l�nyba. Gill viszont az id� m�l�s�val megtanult cs�ndben maradni, �s min�l kevesebb olajat �nteni a t�zre. N�h�ny csepp azonban �hatatlanul is el-elcs�ppent.
    Mintegy 10 percig kapcsolgatta a tv-t, azonban egy k�pkocka sem jutott el a tudat�ig. Minduntalan a Sasokra gondolt, az eg�sz t�rt�net filmbeill�s�g�re. Sz�mba vette ezt a tizenn�gy napot, s ekkor j�tt r�, hogy Daniel irod�ja kor�ntsem az utols� feh�r folt volt a t�rk�pen.
    Bizonytalanul hagyta el a nappali biztons�gos mentao�zis�t. A l�pcs� fel� indult, a folyos�n azonban a m�sik ir�nyba fordult, egy eddig ismeretlen sz�rnyba. Ablak nem volt, a falikar csak gy�r vil�g�t�st biztos�tott, recsegett alatta a parketta. Nem j� jel? Lehets�ges. Gillnek kezdett in�ba sz�llni a b�tors�ga, de nem fordult vissza. Meg�llt a feh�r faajt� el�tt, m�g egyszer �tgondolta "terv�t", de egy nagy leveg�t k�vet�en m�giscsak a kilincsre helyezte a kez�t. Hogy azt�n gyorsan el is vegye onnan. Mi van, ha van benn valaki? Bunk�s�g csak �gy berontani. Kelletlen�l kopogott, de miut�n senki sem v�laszolt, benyitott.
    Nemcsak a folyos�n, a szob�ban sem volt ablak, �gy teljes s�t�ts�g fogadta. N�mi tapogat�z�st k�vet�en megtal�lta a falon a villanykapcsol�t. Meglep� l�tv�ny fogadta. A lak�s (f�hadisz�ll�s?) nagy r�sz�n mindig rend volt, f�leg ahhoz k�pest, hogy nyolc sr�c lakhelye, ebben a szob�ban viszont meglehet�s �sszevisszas�g uralkodott. Nem volt rem�nytelen szem�thalmaz mindenfel�, de �gy is nagy volt a kontraszt. A falak ment�n v�gig plafonig �r� polcok, telepakolva pap�rral, akt�kkal, dobozokkal �s mapp�kkal. A szoba k�zep�n asztal, rajta jelent�s mennyis�g� pap�r, tal�n tervrajzok, d�nt�tte el mag�ban Gill, valamint egy makett, k�r�l�tte pedig n�gy sz�k �llt. Ahogy k�r�ln�zett, �szrevette, hogy a polcokon vagy �ppen el�tt�k is �llt elsz�rtan n�h�ny, k�r�lbel�l f�l m�teres makett. Mind vil�gh�res �p�let. Az egyik sarokban a Szent P�l-katedr�lis, a m�sik polcon a Sacr� Coeur, az asztalon pedig... Mi is lesz bel�le? Gillian �pp erre a k�rd�sre kereste a v�laszt, amikor ny�lt az ajt�.
- Te meg mit keresel itt? - k�rdezte a j�vev�ny mindenf�le �rdekl�d�s n�lk�l.
- Semmit. - Gill kicsit megszeppenten v�laszolt. "A fen�be is! Most m�r mindig ez lesz, ha valaki cs�ny�n n�z r�m?!" - Csak k�r�ln�ztek kicsit, mert m�g nem voltam itt. Tal�n baj?
- Nem, nem baj - �lt az egyik sz�kre Craig, k�v�j�t maga el� tette �s m�g mindig bar�ts�gtalanul m�regette a betolakod�t. - L�tom, �gy d�nt�tt�l, maradsz. Tedd le magad!
    Nem a leglelkesebb invit�l�s - h�t m�g marasztal�s -, de Gill v�g�l is �gy tett, ahogy a m�sik mondta �s le�lt a szemk�zti sz�kre. A v�r�s nem foglalkozott tov�bb vele, ink�bb az el�tte �ll� makettre koncentr�lt, s sorra helyezte el az apr� �p�t�elemeket. Gill n�m�n figyelte a mozdulatait, mind prec�z �s hal�losan nyugodt, az arc�n is elv�thetetlen az �sszpontos�t�s. Ak�rmennyire is leny�g�zte a l�tv�ny, �s igyekezett elrakt�rozni minden r�szletet, hogy min�l pontosabb k�pet kapjon a sr�cr�l, nem b�rta n�h�ny percn�l tov�bb a csendet.
- Ebb�l mi lesz?
- Hagia Sophia - v�laszolt Craig an�lk�l, hogy feln�zett volna.
    "Mi van ma mindenkivel, hogy r�m sem n�z? Pattan�s n�tt a homlokom k�zep�n?" - Az �ssze makettet te csin�ltad?
- Aha.
- Sz�pek.
- K�sz.
- Zavarok?
- Ha azt mondom, igen, kim�sz? - n�zett fel v�gre a sr�c. - Bosszant� vagy.
- K�sz... - Gill m�r �llt volna f�l, hogy elmenjen, de Craig hangja meg�ll�totta. - Maradhatsz.
- K�sz.
- Nagy a sz�kincsed ma.
- K... - Gill m�g id�ben �szrevette mag�t �s az ajk�ba harapott. �rezte, hogy nem komoly a k�teked�s, ez�rt ink�bb t�m�t v�ltott. - Szeretsz ilyenekkel foglalkozni?
- L�tsz�lag.
- Csak vall�sos �p�leteket makettezel?
- Ink�bb �gy mondan�m, csak olyat, amelyik �rdemes r�.
- �rtem... �p�t�sz vagy?
- Sosem fogysz ki a k�rd�sekb�l?
- ...
- Igen, �p�t�sz vagyok.
- Kir�ly.
- Mi�rt is?
- Mert �gy olyat alkothatsz, ami sok�ig fennmarad. J� esetben... Vannak saj�t �p�letterveid is?
- Vannak.
- Megn�zhetem �ket?
- T�ged minden �rdekel?
- M�g sz�p.
- Tal�n majd egyszer.
- Most mi�rt nem?
    Craig m�r kezdte unni a dolgot, de szerencs�j�re ekkor ny�lt az ajt� �s egy nagyon vid�m, f�ty�r�sz� rocker l�pett be a szob�ba. - Craig, haver, ide tudn�d adni a gy�kok anyag�t? Te mit csin�lsz itt, csillagom? - fordult a l�ny fel�.
- Amennyiben �t is magaddal viszed, ezer �r�mmel - b�k�tt Gill fel� a v�r�s, majd fel�llt, c�ltudatosan az egyik polchoz s�t�lt �s levett p�r mapp�t. Ezek szerint m�g sem akkora a rendetlens�g, gondolta Gill.
- Ezer �r�mmel - vette �t az iratokat Kian, mire a l�ny is fel�llt �s elindultak kifel�.
- Nem hagyhatn�nk ezeket a beceneveket?
- De nem �m! - vigyorgott a rocker, ahogy egyik kez�vel �t�lelte Gill v�llait.
- �s mi van ezekkel az �llatokkal? Minden szervezet egy hatalmas �llatkert r�sze?
- Annyira szeretlek - nevetett Kian. - Mi lenne itt n�lk�led? Visszat�rve a kedves k�rd�sedre, nincs itt semmif�le �llatkert. Viszont m�gis m�k�sabb az ellenfelet valamely jellemz� tulajdons�ga miatt elnevezni, mint szimpl�n a nev�n sz�l�tani. Gy�kok, patk�nyok, s�g�rek... kifogyhatatlan a v�laszt�k
- �s mi�rt �ppen gy�kok? - n�zett r� hitetlenkedve Gill.
- Mert k�nnyen lev�lik a farkuk - vigyorgott a m�sik.
- Ink�bb nem akarom tudni... - meredt hirtelen m�sik ir�nyba a l�ny, mire Kian csak kuncogott.

    Est�re Dee szerzett valami thai kaj�t. Laza este l�v�n mindenki egy�tt �tkezett. Az asztal tele volt mindenf�le furcsa n�v�nnyel, h�ssal �s sz�sszal. Gill is megk�stolt p�rat, �zlett is neki a t�bbs�ge, az este v�g�re azonban kezdte egyre nehezebbnek �rezni a has�t...

*T�nyleg? Ugye milyen kir�ly nyelv?
** Nan�. Fantasztikus!