21. Macskaj�t�k

    A reggelit is kihagyta Gill. Lassan 24 �r�ja nem vett mag�hoz �telt, de nem t�r�d�tt vele. �gy �rezte, egy falat se menne le a tork�n. A f�lelem �k�lnyi z�rk�ba k�nyszer�tette gyomr�t, s a kulcshoz nem volt hozz�f�r�se m�g m�sf�l �r�ig. M�sf�l �ra m�lva kider�l, hogy merre ford�tja a f�met a gazd�ja: megk�nnyebb�l�st vagy m�g intenz�vebb f�lelmet gener�l. Rettegett. Mi van, ha elk�ldik? Ha nem �li t�l? Az ut�bbi napokban minden olyan j�l alakult... T�l j�l. De ennek is v�ge m�r. P�r laza, felszabadult nap ut�n minden �gy folytat�dott, ahogy elkezd�d�tt: fenyeget�en, f�lelemmel telve.
    Az el�z� est�re eml�kezve kereste fel a munkab�zist. Csak rem�lni tudta, hogy a Wade-del val� besz�lget�se �s �lel�scser�k nem a k�pzelete sz�lem�nyei voltak. A szob�ba bel�pve a napn�l is ragyog�bb mosoly fogadta a sr�c r�sz�r�l, s ezzel bebizonyosodott: f�lelme alaptalan, a fej�ben �szk�l� eml�kk�pek val�ban megt�rt�ntek.
- Gyere, bab�m - invit�lta Kian.
    Gilliannek nem volt ellenvet�se az �lel�sre t�rulkoz� karokkal szemben: engedelmesen k�z�j�k d�lt. J�l esett neki a k�t tin�dzser fel�l �rkez� babusgat�s; csapzott lelk�nek minden gyeng�ds�gre sz�ks�ge volt.
- Nem lesz baj - vigasztalta a rocker. - Nem engedj�k.
- Nem h�t! - er�s�tette meg az �ll�t�st Wade is. - �s m�g az sem biztos, hogy be kell vetni a k�l�nleges misszi�t, s�t!
    A l�ny �rt�kelte a j� sz�nd�kot, de a magabiztosnak sz�nt hang er�ltetetten j�tt ki: tiszt�n �rz�d�tt, hogy Wade mag�t is gy�zk�di az igaz�r�l.
    Cooper percek �ta figyelte a h�rmast. Nyak�b�l elt�vol�totta a headszettet �s kikapcsolta az el�tte b�g� g�pet. Ism�t r�juk pillantott. Fej�ben megannyi gondolat cik�zott; k�ptelen volt d�nteni. V�g�l m�gis megtette. K�nnyed mozdulattal kil�kte maga al�l a sz�ket �s a letargi�ba s�llyed� kupachoz l�pett.
- Fogadjunk, hogy Dan nem avatott be m�g a d�nt�s�be a33; �rintette meg a l�ny v�ll�t.
    Fejr�z�st kapott v�laszul. A szimpla mozdulatba annyi m�lab� vegy�lt, mintha az erk�lcsi roml�s �vsz�zad�t v�gig�lt �regembert�l �rkezett volna. Ehelyett 17 �ves csitri volt a felad�, de a k�t mellette �l� sem volt jobb �llapotban. A sz�ke f�rk�sz� tekintettel p�szt�zta �ket, arc�ra �rdekes kifejez�s �lt ki. V�v�dott.
- �s meghat�rozott egy id�pontot, amikor hajland� felvil�gos�t�ssal szolg�lni, ugye? - "Ez annyira jellemz� r�..."
- 10 �ra - b�lintott Gill.
    Cooper viszonozta a gesztust. Kis ideig m�g a tin�dzsereket tanulm�nyozta, majd sebesen kiviharzott a szob�b�l, miel�tt m�g meggondoln� mag�t. �rdekes inform�ci� birtok�ba jutott, de nem az � dolga a t�j�koztat�s, ezzel tiszt�ban volt. H�rmukat g�rcs� al� v�ve pr�b�lta meg�rteni a helyzetet �s pisl�kolt n�mi f�ny az elm�j�ben...
    Daniel vallat�sa mellett d�nt�tt. Kopogott az irodaajt�n, de v�laszt sem v�rva benyitott. F�n�ke-bar�tja a m�retes mahag�niasztalra �ll�tott laptoppal volt elfoglalva.
- Halih� - vigyorgott r�.
- Hell� - n�zett fel Dan b�rminem� lelkesed�s n�lk�l. - Minek k�sz�nhetem a l�togat�sod?
    Nem szerette, ha az irod�j�ban zavarj�k, ezt mindenki tudta. Oka volt, ha mag�ra csukta az ajt�t. Olyankor mag�nyra volt sz�ks�ge, �n�ll� gondolkod�sra, zavartalans�gra. Nem gyakran tette t�nkre e nyugalmat Cooper, most m�gis ezen f�radozott. Megragadta a fal mellett hever� sz�ket, maga al� ford�totta �s elhelyezkedett az asztallal szemben. Karjait a t�ml�n pihentetve figyelte, ahogy Daniel lehajtja a g�p k�perny�j�t �s r� �sszpontos�t. Sejtette, hogy nem fut� l�togat�sra �rkezett a sz�ke. Ahhoz minek a sz�k?
- Besz�lgetni j�ttem. B�jcsevegni. �rdekl�dni. Amelyik tetszik.
- K�ze van a t�m�nak a tegnaphoz �s egy nyitott k�rd�shez?
- De m�g mennyi! Ne agg�dj - tette fel a kez�t Cooper, mert a m�sik m�ris k�zbev�gott volna -, nem akarlak meggy�zni semmir�l. Tegnap elmondtam a v�lem�nyem.
- Akkor h�t? Hallgatlak.
- Tudod... �rdekes reggelem volt. Az elm�lt napok ut�hat�sak�nt bejelentkeztem a k�ty�be szoci�lis �letet �lni - utalt a sz�m�t�g�pre. - Jobbn�l jobb tippeket kaptam, melyik b�rba �rdemes bet�rni l�tv�nyos attrakci� rem�ny�ben, hasonl� kaliber� kalandokr�l hallottam, azt�n... Ne agg�dj, nem mes�lem el az �sszes l�k�tt sztorit! A l�nyeg, hogy nyugodtan t�rsalogtam, amikor bel�pett hozz�m Anderson. Eml�tette, hogy mennyi dilemm�ja van p�r banksz�ml�val, mivel sz�k a hat�rid�, te pedig cs�p�b�l visszautas�tottad az �tlet�t, miszerint kik�lcs�n�zn� a mi kis foglyunkat.
- Te azt�n tudsz fecsegni... - Daniel elismer�en b�logatott.
- Neked viszont sosem j�r feleslegesen a sz�d. Sz�val?
- Megd�bbent�, mik vannak...
- A tegnapi esem�nyek f�ny�ben abszol�t egyet�rtek. Kiel�g�ten�d a k�v�ncsis�gom?
- Nem tartom szerencs�snek ezt a megold�st. K�nnyen felismerhetn�k a bankban. Ha nem is azonnal, h�t a biztons�gi felv�telek alapj�n. Nincs sz�ks�g�nk r�, hogy feleleven�ts�k a nyomoz�st. A mostani �ll�vizes �llapot t�k�letesen megfelel nek�nk.
- Ez nagyon sz�p �s logikus - merengett Cooper -, de mindketten tudjuk, hogy ez nem jelentene vesz�lyt r�nk n�zve. Semmi nyomot nem hagytunk anno. Nincs min elindulniuk. Robertson a kez�nkben. Felv�tel nincs. Szemtan� nincs. Ujjlenyomat nincs. K�r�z�s ellen�nk nincs, ahogy priuszunk sincs. A szervezet sem l�tezik. �s Anderson�k m�s g�ny�j�ban menn�nek, vagyis a gyan� m�sra terel�dne. Ez teh�t nem lehet az indok.
- Alapos vagy...
- Volt kit�l tanulnom.
    Cooper t�relmesen v�rta a v�laszt, pedig majd bele�r�lt a k�v�ncsis�gba. Anderson h�v�sa ut�n �ssze volt zavarva, s nem kicsit meglepve. Rossz �rz�ssel hagyta a munkab�zison a mag�ba zuhant l�nyt, tudv�n, hogy m�g m�sf�l �r�ig fog maga el� meredni, pedig egy szav�ba ker�lne �s �jra vid�m lehetne (viszonylag), de uralkodott mag�n �s nem osztotta meg a hallottakat. �s igaz, hogy Daniellel � kezdte a fecseg�, mell�besz�l� laz�skod�st, de egyre jobban mag��nak akarta tudni az igazs�got. S min�l tov�bb kellett r� v�rni, ann�l er�sebb� v�lt az �rz�s. De nem sz�lalt meg. Tudta, hogy megkaphatja a v�laszt tov�bbi ideges�t�s n�lk�l is.
    Beigazol�dott a te�ria.
- Az�rt csin�lom, mert m�g mindig engedetlen - r�ntott v�llat a vez�r. - Ideje, hogy megtanulja a leck�t.
- Ugyan m�r! - A sz�ke �sszevont szem�ld�kkel m�regette bar�tj�t. Ennyit v�ratott a v�laszra, �s ezzel akarja megetetni? Sz�ke vagyok, nem h�lye, f�st�lg�tt mag�ban. - Az elej�n t�nyleg ilyen volt, az ut�bbi id�ben viszont kezes b�r�ny.
- El�g r�vid ez a te "ut�bbi id�d".
- Lehets�ges.
- Nekem pedig senki sem mond ellen. F�leg nem valaki ennyire kil�t�stalan helyzetben l�v�. �sszer�ncolom a szem�ld�k�m �s m�r becsin�l. J�l titkolja, nem mondom, de el att�l m�g nem titkolja.
    Cooper m�r vigyorgott. Kezdett napvil�gra t�rni az igazs�g. Ha nem is szavak form�j�ban Daniel sz�j�b�l, az � fej�ben m�r alakult egy k�p. Lelki szemei el�tt megannyi kombin�ci� j�tsz�dott le, s tetszettek neki a lehet�s�gek.
- Jaj, Daniel! Ne mondd, hogy jobban �lvezn�d, ha mindig azt csin�ln�, amit mondasz! Valld csak be, hogy tetszik az ellen�ll�sa, a kitart�sa! Az engedetlens�get nem, de a kih�v�st mindig is szeretted. Mennyivel izgalmasabb �gy, mintha f�l�t-fark�t beh�zn�!
    �rgus szemekkel figyelte bar�tj�t. Tiszt�ban volt rendszeretet�vel, a falkavez�ri poz�ci�j�nak fontoss�g�val, de �rezte, hogy j� helyen kapizsg�l. "Megfogtalak, bar�tom, megfogtalak..."
    Sok�ig v�ratott mag�ra a v�lasz, Danielnek fel kellett dolgoznia a hallottakat. M�g hogy neki tetszene valami ilyesmi?! Min�l tov�bb csavarta a dolgokat, egyre ink�bb r� kellett j�nnie, hogy Cooper szavaiban van n�mi igazs�g: igenis �lvezte a helyzetet. A hatalom �des �z�t �pp�gy, mint a kih�v�st, mely idegborzol� izgalommal t�lt�tte el test�t. Igen, a sz�k�nek igaza volt. �lvezte.   Vigyorogva d�lt h�tra sz�k�ben.
- Izgalmasabb.
    R�szletesebb vallom�st a m�sik sem v�rt t�le. Azt a v�laszt kapta, amit akart. De ez m�g messze nem v�laszolt minden felmer�l� k�rd�sre, s Cooper �gy �rezte, elj�tt a rejt�lypedzeget�s ideje.
- Egy�ltal�n mi�rt hoztad el?
- K�zn�l volt.
- Ne gyere itt a "megl�tott minket" dum�val. Ennyi indok nem el�g. N�lad nem.
- L�ttam a t�ren. Aznap. Kor�bban.
- �s...? - s�rgette Cooper. A benne morajl� k�v�ncsis�g tet�fok�ra h�gott.
- �s? - ism�telte Daniel. - Ott �lt egy padon. Egy percre egym�sra n�zt�nk. Nagyon nyitott volt a tekintete. T�l egyenes. Ne gondolj semmi cs�p�g�sre �s r�pk�d� szikr�kra. �rdekesnek t�nt mindenesetre. K�v�ncsi voltam, meddig tudn� tartani ezt az �letm�dot. A naiv �r�m�t �s nyitotts�got. A legt�bb j�r�kel� nem n�z a m�sikra, f�leg nem a szem�be. Vagy lehajtott fejjel pr�b�l �szrev�tlen�l elvegy�lni a t�megben, vagy t�ls�gosan el van foglalva �nmag�val, hogy m�sokra pazaroljon egy pillant�st is. Ha m�gis "megtisztel" figyelm�vel, csakis h�ts� sz�nd�kkal teszi, akar t�led valamit. A p�nzed, az er�d, a kapcsolataid, a tested; valamidet birtokolni akarja, s�t bitorolni.
- � pedig csak r�d vetette �rtatlan kis szemeit - folytatta a m�sik. Az � �rdekl�d�s�t is felkeltette volna Gill, ezt el kellett ismernie. - Megragadott, mi?
- T�lz�sokba az�rt ne ess�nk. �s egyb�l el is kapta a tekintet�t, ahogy �szrevette, hogy k�lcs�n�s.
- Nem csod�lkozom. L�ttalak m�r bevet�s el�tt. �rzelemmentes f�m�larc. �n is megijedtem volna a hely�ben... B�r az igazi ijedelem m�g csak ezt�n j�tt, gondolom.
- Val�sz�n�. Rosszkor volt rossz helyen �-
- N�z�pont k�rd�se - besz�lt k�zbe Cooper.
- ...�s ez megpecs�telte sors�t. Benyitott. Felismertem. �s m�r nem csak elm�letben kaptam el.
- Te, te ragadoz�! - A sz�ke arc�ra �nel�g�lt b�jvigyor �lt ki. J�t�kosan morgott, a leveg�t harapta, h�tha bar�tj�nak demonstr�ci�ra van sz�ks�ge, hogy mire is gondol.
- Bocs, haver, de nem vagyok ferde.
    Cooper tov�bbra is idi�t�n vigyorgott. Elt�velyedett hajlamra egy percig sem gondolt.
- Ok�, t�rj�nk vissza a tegnapra. Szeretsz j�tszadozni. Nem, ez nem igaz - igaz�totta ki mag�t egyb�l. - Szereted a hatalmad demonstr�lni. De mi�rt kellett ezt akkor, mikor mindenki egybegy�lt? Az �n �t�mben is meg�llt a pumpa egy percre, hallod!
- �ppen ez�rt. - Daniel az asztal fi�kjaiban matatott, s a harmadik rekeszben meg is tal�lta a keresett dobozocsk�t. Cigarett�ra gy�jtott. - Felett�bb �rdekeltek a reakci�k...
- H�t innen f�j a sz�l! - csapott a homlok�ra a m�sik. A k�pzeletbeli mozaik kezdett szab�lyos form�t �lteni sz�m�ra. Minden magyar�zat Daniel csavaros �szj�r�s�ra vallott. - Ravasz. Csak nem f�lsz?
- F�lni? Nem. De a tiszt�n l�t�shoz elengedhetetlennek tartottam ezt, Anderson pedig ziccert passzolt. �s milyen igazam volt! Csak felsz�nre ker�ltek a dolgok...
- A kis h�rmasra gondolsz?
- R�juk. B�r lehet, hogy ink�bb k�t egym�st fed� kettesr�l van sz�.
    Dan m�lyen t�dej�be sz�vta a f�st�t, s csak lassan eresztette ki. Rajongott az �rz�s�rt, mely m�r-m�r euf�ri�ba csapott. - Wade nagyon hat�rozott volt. Meglep�en hat�rozott, az igazs�g bajnoka.
- Ne g�nyold. Mellesleg igaza volt. �n Kiant sem �rn�m le, l�ttam a r�gt�nz�tt kupaktan�csot nem is olyan r�gen. Tudod, hogy � teljesen m�shogy reag�l. Nem olyan lelkiz�s, t�lagg�d� t�pus.
- M�g szerencse. Egy ny�lg�p is �ppen sok.
- Ne legy�l igazs�gtalan, m�g a v�g�n azt hiszem, f�lt�keny vagy. K�zel ker�ltek egym�shoz, nekem is felt�nt.
- �n?! Ne nevettess! - horkantott a "v�dlott". A csikk elfogyt�val �jabbra gy�jtott.
- Ez esetben rem�lem, nem b�nod, ha k�lcs�n veszem egy kicsit a le�nyk�t. - A sz�zwattos vigyor ism�t m�lt� hely�re ker�lt.
    Daniel nem tudta mire v�lni a kijelent�st, Cooper pedig nem fejtette ki b�vebben sz�nd�kait. De voltak sz�nd�kai, ezt mindketten tudt�k. Tal�n h�ts� sz�nd�kai is. Danielen volt a szemrev�telez�s sora. A sz�ke egyre izgatottabb� v�lt. A k�k szemek sz�m�t�, sokat tud� csillog�ssal teltek. A vez�r �rdekl�d�ssel v�rta a fejlem�nyeket; a m�sik k�ts�g k�v�l forgatott valamit a fej�ben. Elt�veszthetetlen arckifejez�s �rulkodott err�l.
    A felvet�d� probl�ma megvitat�s�ra azonban m�r nem maradt id�; h�rom alig hallhat� kopog�st k�vet�en maga az �rintett l�pett be a szob�ba. Gill-nek nem kev�s b�tor�t�sra volt sz�ks�ge, hogy �tl�pje az iroda k�sz�b�t, s a kiszalad�st�l sem volt t�vol, amikor megl�tta a k�t sr�cot. Egyszeriben k�t szemp�r vizslatta �that�an, tet�t�l talpig. Sosem �rezte j�l mag�t a l�ny ilyesfajta keresztt�zben - semmilyen keresztt�zben nem �rezte j�l mag�t.
- �gy elsz�llt volna az id�? - Coopernek nem tartott sok� visszaszerezni gondtalan j�kedv�t. Ravaszk�s mosollyal a sz�ja szeglet�n kelt fel sz�k�r�l. Gill ett�l leheletnyivel sem �rezte jobban mag�t. - Nekem sajnos mennem kell, f�j�sz�vvel b�cs�zom.
    "B�cs�zom". Gillian �gy �rezte, satuba fogt�k t�dej�t, sz�v�t - mellkas�t, tork�t. Minden marad�k ereje elsz�llt, majd' �sszeesve zuhant a hintasz�kbe, mire az a hirtelen s�lypontv�ltoz�sra m�rges ing�ssal v�laszolt. Milyen r�gen is volt, amikor az �l�alkalmatoss�g kiv�laszt�sa volt a nagy dilemm�ja!
    Nyomaszt� csend telepedett a szob�ra a sz�ke t�voz�s�val, Gill sz�m�ra legal�bbis is. Idegesen babr�lt az �l�ben �sszekulcsolt kezeivel. Pr�b�lta mag�t b�ztatni, nyugtat� gondolatokra �sszpontos�tott de sehogy sem ment neki.
- Majd sz�tvet a k�v�ncsis�g, mi? - Daniel hangja g�nyt�l cs�p�g�tt. V�g�rv�nyesen is bel�tta: t�nyleg �lvezi a szitu�ci�t. A l�ny nem felelt, a k�rd�s am�gy is meglehet�sen k�lt�i volt. Dan tov�bb h�zta az id�t. Pedag�gusk�nt is meg�llta volna a hely�t; j�l �rezte, hogy mennyivel hat�sosabb a nevel�s elgy�t�rt ideg�llapotban. Az emberi term�szet velej�r�ja, hogy ker�li a kib�rhatatlan szitu�ci�kat. - Nem mondasz semmit?
- Ha minden idegsejtem �ngyilkoss�gba kerget�se a c�lod, j� �ton haladsz.
    A sr�c cicceg�ssel fejezte ki v�lem�ny�t. - Rossz v�lasz.
    Gill nem sz�lalt meg t�bbet. Dobh�rty�j�n megdupl�z�dva, megtripl�z�dva hallotta sz�ve d�b�rg�s�t. "B�cs�zom." A sz� kegyetlen�l l�ktetett a fej�ben. T�nyleg �gy gondolta Cooper?
- Nem kell menned, maradsz - t�rte meg a vez�r a csendet n�h�ny ki�lvezett perc m�lva.
    A l�ny �jra �s �jra lej�tszotta mag�ban a r�vid kijelent�st. Kihagyott egy sz�t? Hozz�rakott egy �h�tottat? Ak�rh�nyszor p�rgette �jra, mindig ugyanarra az eredm�nyre jutott: nem k�ldik el. Nem megy fegyverek k�z�. �letben marad. M�zs�s s�lyt�l szabadult meg teste, s lelke, mire ism�t f�ln�zett.
- T�nyleg? Biztos? Nem akarsz becsapni? Nem viccelsz? - k�rdezte rem�nykedve. Rettegett a gondolatt�l, hogy mindez csak gonosz tr�fa, hogy m�g jobban f�jjon neki.
- Maradsz - er�s�tette meg Daniel, s Gill v�gre fell�legezhetett.
    "Maradsz." Nem "maradhatsz", egyszer�en "maradsz". A sz�v�lyess�get hangs�lyoz� verzi� mellett sem lehetett volna felh�tlen a boldogs�ga, hiszen akkor - b�rmennyire paradoxon is - a m�sik ad�s�v� v�lt volna. �gy viszont, b�r megnyugtat� volt a v�lasz, csup�n kijelent�s volt. �jabb t�ny, mely az ir�ny�t�s�n k�v�l esett. Szinte parancs.
    A folytat�s sem seg�tett a keser� �rz�s eloszlat�s�ban.
- Rem�lem, ez a nap seg�tett a tanul�sban. Ideje lenne az eszedbe v�sned egyszer, s mindenkorra: az t�rt�nik, amit �n akarok. Jobban tenn�d, ha megh�zn�d magad, �sszekulcsolt k�zzel, lehajtott fejjel elgondolkozn�l a helyzeteden.
    Gill pont ebben a poz�ci�ban �lt a hintasz�kben, de e szavak hallat�n felkapta a fej�t �s a sr�c szem�be n�zett. A smaragdp�rban ism�t t�z lobogott. Tudta, hogy a Daniel �ltal is megfogalmazott viselked�s lenne az �sszer�, f�leg hossz� t�von. � azonban ezt az id�szakot csak �tmenetinek tekintette. Tal�n hosszabbra ny�lik, mint eredetileg elk�pzelte, de mindenk�pp m�land�. Meghuny�szkodni?! Dobja oda a b�szkes�g�t? Igazs�g�rzete egyszer�en nem engedte a racionalit�s el�ret�r�s�t. Hiszen az igazs�g v�gig az � p�rtj�n �llt.
- Igen? - vonta fel a szem�ld�k�t a sr�c. "Nocsak, nocsak."
    Gill nem mert sz�jalni, az m�r nem vakmer�s�gnek sz�m�tott volna, hanem idi�tas�gnak. V�g�l csak egy a33;ez igazs�gtalana33;-t motyogott maga el�. Ez sem ker�lte el azonban a m�sik figyelm�t.
- Nem �rdekel, hogy kor�bban mit tartott�l igazs�gnak. Ez m�sik id�sz�m�t�s. Itt az az igazs�g, amit mondok. �n vagyok az igazs�g.
    "Persze, ahogy az Atya�risten is..." Fogait az ajkaiba m�lyesztve Gill megakad�lyozta, hogy b�rmi is kics�sszon.
- Nincs hozz�f�znival�d? Remek. Tartsd ehhez magad �s minden rendben lesz.
- Persze, ahogy tegnap a fegyverrel... - A mondat hamarabb kinn volt, minthogy Gill k�tszer �tgondolhatta volna.
- H�t �gy �llunk... - Daniel r�snyire sz�k�tett szeme a sz�khez szegezte a l�nyt, m�gis d�nt�tt.
    Ha m�r kics�szott, v�llalni kell �rte a felel�ss�get, �s ha ezt felv�llalja, akkor m�sr�l is v�lem�nyt nyilv�n�that. Az utols� hasonl� szitu�ci�t �p b�rrel meg�szta, s�t szem�lyes vallom�st is kapott. Gyuf�val j�tszani vesz�lyes; hamar l�ngra lobban. H�t m�g az asztal t�loldal�n �l� szem�ly! Az �let��rt foh�szkodott n�m�n.
- �gy. �s ak�rmennyire is r�m kenn�d, nem az �n hib�mb�l. Nem volt tisztess�ges, amit csin�lt�l. Megegyezt�nk. R�ad�sul pontosan tudod, mennyire iszonyodom a fegyverekt�l. Mondd csak, �lvezed, hogy trop�ra teszed az idegeimet, hogy gy�t�rhetsz?
    �lvezet. Ezen a napon m�r m�sodj�ra v�gt�k ezt a fej�hez. De m�g Cooper teljesen komolyan gondolta, a l�ny elkesered�s�t �nt�tte szavakba.
- �s te mi�rt keresed magadnak �lland�an a bajt? - kontr�zott.
- Nem kimondottan kell keresni, el�g, ha minden er�m elv�sz, m�rpedig az el�fordul itt... - Legjobb v�dekez�s a t�mad�s, tartja a mond�s. Gill nem felt�tlen�l �rtett vele egyet, de nem tudta tov�bb kontrollban tartani mag�t.
- �s azt mib�l gondolod, hogy kioktathatsz?!
- Nem gondolom. Csak elmondom a v�lem�nyem. Nagy �vben teszel r� val�sz�n�leg, de tal�n nem �rt, ha tudod, milyen k�r�lm�nyekkel j�r, amit teszel. Els� k�zb�l val� tapasztalattal rendelkezem. - A l�ny meg�llt egy pillanatra, �m Dan nem sz�lt k�zbe, �gy maga el� b�mulva folytatta.
- Minden egyes alkalommal kiver a v�z. Az �zletben, az ablakban, a t�v�n�l, a k�nyvr�ptet�skor, a h�l�ban, a fegyverrel k�tszer is. Ilyenkor �sszet�rik az apr� gesztusokb�l fel�p�tett vil�gom. Sz�tpukkad a bubor�k. Nem marad bizalom. Se ir�ntad, se a t�bbiek ir�nt. Magam fel� se. Sosem felejted el �rz�keltetni, hogy ki az �r. J�l tudom, hidd el. De att�l m�g nagyon igazs�gtalan... Mi�rt kell �lland�an az arcomba d�rg�lni? Elhiszem, hogy kor�n kellett feln�n�d. Amennyit megtudtam, aszerint mindig is a magad ura volt�l �s ez tisztelend�. De att�l m�g nem kell m�s csal�dj�t is sz�trobbantani. Nemcsak engem tett�l t�nkre. Fogalmam sincs, mi van a sz�leimmel. R�juk gondolt�l?! �n m�g nem akartam feln�ni, egyed�l d�nt�st hozni. Persze... nincs is erre sz�ks�g. Te majd meghozod �ket n�lk�lem. Lehet, hogy nem l�tszik - h�la n�h�nyaknak -, de nagyon szarul vagyok. Nem kellene mindenki f�l�tt uralkodnod. Lehet, hogy ez n�lad csak engedelmess�g, engedetlens�g k�rd�se - nekem a vil�g. A vil�g�rt pedig �rdemes harcolni. Nekem nincs fegyverem, egyed�l a szavak maradtak tiltakoz�som kifejez�s�re. �s m�g azok sem olyan cs�p�sek, mint a tieid. M�g ebben sem tudok versenyre sz�llni veled... Lehets�ges, hogy a megv�ltozott helyzethez jobban kellene alkalmazkodnom, de k�ptelen vagyok. Nem adhatom fel magam, mindig ezt tan�tott�k. Megtanultam.
- Van m�g mit tanulnod - morgott Daniel, miut�n meggy�z�d�tt r�la, hogy mindent hallott, nincs folytat�s. Ellentmond�sos �rzelmek d�ltak benne - a l�nnyal kapcsolatban nem el�sz�r. A mersz k�t�l� fegyver. M�g hogy fegyvertelen! Tudta, hogy k�zel ker�lt ahhoz, hogy szellemileg t�nkretegye. Egyetlen j�l helyezett �t�sre lenne sz�ks�ge �s a probl�m�knak, konfliktusoknak v�ge. Fizikailag sem ker�lne sokkal t�bb er�fesz�t�s�be. Neki felesel?! Velej�ig felh�bor�totta �s felb�sz�tette, hogy e t�ren igen kev�s v�ltoz�s t�rt�nt. M�gis -
- �rt�kelem az �szintes�get. A b�tors�got �s az egyeness�get. - "Puhulok. �regszem. Egyre szentiment�lisabb vagyok..." - Kev�s megvetend�bb dolog van a hazugs�gn�l, a k�tsz�n�s�gn�l. A h�tbat�mad�s a legaljasabb dolog.
    Gill nem tudta eld�nteni, hogy a sr�c tapasztalatb�l besz�l, vagy puszta elvekr�l. �rtette, hogy mi�rt m�rges, ha �gy v�lte, hazugs�gon kapta �t, de ett�l f�ggetlen�l s�rtette az alaptalan v�daskod�s. K�l�nben is, mi jogon vonn� �t felel�ss�gre?!
- Rem�lem, tudod, hogy penge�len t�ncolsz. Rohadtul k�zel vagy a hat�romhoz. Az �szintes�g viszont �rt�kelend�. Tartsd magad a szab�lyokhoz: fogd be a sz�d, maradj nyugton, csin�ld, amit mondok �s j�k vagyunk. Egyel�re. De nem garant�lom, hogy tov�bbra is elt�r�m, hogy feleselj. Igen, ez m�g a t�r�sem. Nem hiszem, hogy a m�sik �llapotot is meg szeretn�d ismerni...
    Daniel �jabb sz�l cigarett�t t�z�tt sz�j�ba, meggy�jtotta �s hosszan sz�vott bel�le. Gill megmaradt �let��rt h�l�lkodott a fels�bb hatalomnak. Hosszan ny�l� csend telepedett a szob�ra. Egyik�k sem f�radozott ennek megt�r�s�n, magukban gondolkodtak. Kinek a nikotin, kinek a hintasz�k egyenletes el�re-h�traring�sa seg�tett megnyugodni.
    A csikk elfogy�sa ut�n a fi�kban kotor�szott a sr�c. Egy feh�r szatyrot tolt a l�ny el�.
- Mi ez? - �rtetlenkedett az �rintett. N�gysz�gletes alakot vett fel a nejloncsomag.
- Aj�nd�k. Nemcsak Cooper figyelmes. �ll�t�lag kifog�stalanul viselkedt�l a t�voll�temben. Vagy tal�n m�gsem tiszta a lelkiismeret?
    Gill meg�ll�totta a hintasz�ket �s vonakodva a szatyor ut�n ny�lt. A sz�k�vel val� �lm�nye ut�n bizalmatlan volt. Aj�nd�k. Dant�l. Milyen ut�pisztikus gondolat... K�t k�nyvet tartott a kez�ben. Semmi zavarba hoz� sem l�tszott rajtuk, el�vigy�zatoss�gb�l m�gis �vatosan lapozta fel �ket. Nem t�rt�nt gonosz var�zslat: ahogy a bor�t�, a lapok is olasz nyelvk�nyvr�l tan�skodtak.
- Sherman adta le a rendel�st - vetette oda Daniel. Amikor a l�ny �rtetlenked� arca nem v�ltozott, folytatta: - Az el�z� k�nyves esetet tal�n t�lreag�ltam... Sherman meg m�r majdnem sz� szerint a f�lemet r�gta... De hogy tiszt�zzunk valamit: ett�l m�g semmi nem v�ltozik, felejtsd el. Azon a k�sz�b�n nem m�sz ki. Vagy nem �led t�l - r�ntott v�llat.
    Gillian �jra a k�nyvre pillantott. Ha nem is nagy dolog, Danielt�l sz�rmazik. Eddig csak m�sok vett�k a f�rads�got, hogy jav�tsanak a helyzet�n. Ez most akkor j�t jelent? M�s gondolat is megragadt a fej�ben. B�r volt p�nz�k, a sr�cok nem sz�rt�k feleslegesen. Akkor pedig...?!
- Megvetted a k�nyvet. Az Armanis hapsi ott sz�lt az �tlet�r�l... Megvetted a k�nyvet. Vagyis... Tegnap m�r sz� sem volt d�nt�sr�l, igaz?
- Gyors �szj�r�s - h�mm�g�tt Dan.
- Akkor, akkor mi�rt? T�nyleg ennyire j�l esik a k�nom?! �s m�g te besz�lsz egyeness�gr�l?! �s az �lszents�g?!
- Ho-ho-h�. - A n�gerbarna szemek vesz�lyesen villantak. Visszat�rt a ragadoz�. - Ne feszegesd tov�bb, angyalom. Nincs jogod felel�ss�gre vonni. �n tartalak �letben, nekem van jogom b�rmihez. Vil�gos?
    A l�ny nem felelt. S�rhatn�kja t�madt. Nem �rtette, mi�rt kellett a sr�cnak ennyi gy�trelemnek kitennie �t. Feleslegesen. A tehetetlens�g bilincs�vel is �jra arcul kellett csapnia. Mintha k�zre nehezedve nem jelentene el�g terhet... V�gs� soron azonban, a farkas t�rv�nyek szerint igaza volt Danielnek: nincs joga semmihez. Senki. Hogy szorulhat ennyi arrogancia egyetlen emberbe?! D�h�sen nyelte vissza a szem�ben gy�lekez� k�nnyeket. � azt�n nem fog itt s�rni!
- Rem�ltem, hogy ezt mondod - g�nyol�dott Dan.
- Ez nem tisztess�ges... - Gilliannek minden erej�re sz�ks�ge volt, hogy hangja ne remegjen.
    Egy szempillant�s alatt maga el�tt tal�lta a sr�cot. Daniel a karfa el�ls� r�sz�re csapta kez�t, a hintasz�k v�szesen el�relend�lt. Gill k�ts�gbeesve ragadta meg a fa szabad r�sz�t, hogy ne essen r� a m�sikra. �gy is vesz�lyesen k�zel voltak. Nem annyira, mint n�h�ny �jszaka alkalm�val, de akkor mind a ketten nyugodtak voltak. Akkor nem sz�rtak szikr�kat a sr�c szemei, figyelmeztetve, hogy vesz�ly, vesz�ly, vesz�ly! Gill hirtelen nagyon f�lledtnek tal�lta a szob�t. Minden bar�ts�goss�ga tovat�nt. Csak az elem�szt�ssel fenyeget� t�z maradt, t�le alig arasznyira. Nem tudta elszak�tani a tekintet�t a hihetetlen�l s�t�t szemp�rr�l. Nem merte.
- Igazs�g, tisztess�g, jog, tisztelet, j� �s rossz eg�szen m�st jelent�ssel b�r itt, mint ahogy megszoktad - sziszegte Daniel.- A felfog�k�pess�geddel is baj lehet: gyors, de fel�letes. M�r pedig, ha a legalapvet�bb dolgokat hagyod figyelmen k�v�l, az ak�r v�gzetes is lehet. El�gszer figyelmeztettelek m�r. Ha a szavakb�l nem �rtesz, a tettek tal�n egy�rtelm�bbek.
    A l�ny pislogni sem mert, nehogy l�tatlanban �rje a t�mad�s. L�legzete akadozott. A leveg� is t�l meleg volt k�r�l�tte. Ak�r a f�lledt, p�r�s �serd�. K�ts�g k�v�l nagyragadoz� �llt vele szemben. Nem �r�lt a pr�da szerep�nek.
    Hirtelen r�nt�st �rzett a karj�n, s a k�vetkez� pillanatban m�r h�t�t a sr�c mellkas�nak nyomva tal�lta. Kem�ny volt, ahogy a karj�ra nehezed� szor�t�s is.
- Sz�ks�ges demonstr�lnom?
    Beleborzongott a rekedtes hangba. A f�l�t csiklandoz� leheletbe. Ut�lta a h�tulr�l �rkez� fenyeget�st. Kiv�dhetetlen.
- Nem - nyikkant a l�ny. Egy oldall�p�ssel megpr�b�lt kiszabadulni, de annyit �rt el mind�ssze, hogy a szor�t�s minden ir�nyb�l er�s�d�tt. M�r-m�r a f�jdalom hat�r�t s�rolta.
- Nem tanulsz, nem tanulsz...
    Remegett. Ha nincs az �t �tkarol� kar, a h�t�t t�maszt� test, tal�n �ssze is esett volna. Ereiben l�ktetett a v�rt, elm�j�re k�df�tyol ereszkedett. El�bbi Dan figyelm�t sem ker�lte el. A kez�ben pulz�l� �r hasonl� �rz�st v�ltott ki bel�le, mint a cigaretta. D�he, az agy�t elbor�t� puszt�t�si sz�nd�k lassan elillant. Kez�ben tartotta a l�nyt a sz� minden �rtelm�ben. Bossz�s�ga sz�rakoz�sba mos�dott.
- Nagyszer� - felelt, de szor�t�s�n nem laz�tott.
    "Nem �rtem, mi�rt Sasf�szek. Egy�ltal�n nem olyan, mint egy sas..."
- Val�ban? H�t milyen vagyok?
    Gill sz�ve kihagyott egy �t�st. Ezt nem mondhatta ki hangosan...
- Hm? - hajolt k�zelebb a sr�c. M�gis kimondta, akkor pedig nincs vissza�t...
- Mint egy jagu�r - ny�gte a l�ny. Arca felforr�sodott az odat�dul� v�rt�l.
- Jagu�r.
- Jagu�r. - "Fekete bund�j�, ruganyos test�, vad, gyors, kisz�m�thatatlan �s k�m�letlen ragadoz� az es�erd�b�l." - A vil�g�t� s�rga szem hi�nyzik mondjuk a33; pr�b�lta oldani a hangulatot. Nagyon zavarban �rezte mag�t. "Hogy lehettem ilyen felel�tlen, hogy kics�sszon? M�g egy ok, hogy leharapja a fejem..."
    Gill aggodalma alaptalannak bizonyult: Daniel j��z�en felnevetett. M�g senki nem mondott neki hasonl�t. Erre tess�k, itt egy l�ny, kil�t�stalanabb helyzetben, mint b�rki �s egy jagu�rhoz hasonl�tja. Felt�telezhet�en nem s�rt�snek sz�nta. "Legal�bb egy elismer�sre m�lt� k�pess�gekkel rendelkez� ragadoz�t v�lasztott..." Nem vallotta be, de � is kedvelte a macskaf�l�t, mely szerinte jobban ki�rdemelte volna az �llatok kir�lya c�met.
    Igen, hat�rozottan j�l sz�rakozott m�r. Coopernek v�gs� soron igaza volt. Hitetlenkedve cs�v�lt a fej�t.
- Ha �n jagu�r vagyok, akkor te egy kiscica. - Gill n�mi g�nyol�d�st v�lt hallani a sr�c hangj�ban. - Tudod, az a nagy, selymes bund�j� perzsa. Feh�r. A lak�son k�v�li tart�sra alkalmatlan.
    "Olyan lenn�k, mint egy h�zi kedvenc? Ha belegondolok, t�nyleg sok a p�rhuzam. Eltartanak, eszem, amit adnak, eg�sz nap nem csin�lok semmit, csak ha valaki unatkozik vagy id�t szak�t r�m. Minden j� sz�, t�r�d�s a fellegeket jelenti. A francba. Ez sz�nalmas." Gillian nem tudott tiszta fejjel gondolkozni; Dan szabad keze a nyak�ra v�ndorolt �s az �lla alatt cir�gatta. T�zij�t�k robban�s�t �rezte az �rdes ujjak �s a sima b�r kacskaring�s tal�lkoz�si vonal�n.
- Nem... nem fogok dorombolni - ny�gte ki elhal�n. A d�h�snek sz�nt hangb�l semmi nem �rz�d�tt. Melege volt, m�gis l�db�r�z�tt. Az is f�l� volt, hogy kocsonyak�nt esik a f�ldre b�rmelyik momentumban.
- Nem baj, cic�m, nem baj - duruzsolta a sr�c. � kimondottan j�l �rezte mag�t. - Egyel�re az is el�g, ha a h�zirendhez tartod magad. A t�bbir�l k�s�bb gondoskodunk. - Hirtelen �tlett�l vez�relve finoman az el�tte �ll� f�lcimp�j�ba harapott. Cooper baromkod�sa jutott esz�be. �s ha m�r macsk�k... - Most pedig mehetsz - l�pett h�tra a l�ny m�g�l. Arc�n �nel�g�lt mosoly �lt; �rezte a kiv�ltott reszket�st.
    Gill minden izm�t megfesz�tve talpon maradt. Felkapta a k�nyveket �s az ajt�hoz botork�lt. Hallotta Daniel nevet�s�t. A folyos�ra �rkezve fell�legzett. Szomjaz� t�deje h�l�san fogadta a h�s leveg�t. N�h�ny l�p�sn�l azonban nem jutott tov�bb, l�ba �sszecsuklott. A k�nyvek a f�ldre koppantak, de nem t�r�d�tt vel�k. Fesz�lten f�lelt, de nem hallott k�zeled� l�pteket. T�rdeit maga el� h�zta r�juk hajtotta a fej�t �s rem�nykedett, hogy senki nem j�r arra, m�g �ssze nem szedi mag�t. �gett az indamint�zat� �rint�s helye.
    Az irodaajt� fel�l semmi fenyeget�s nem �rte. Dan a b�rszekr�nyt kereste fel �s megt�lt�tte a konyakos poharat. Hitetlenkedve r�zta a fej�t, a l�ny nyak�n v�ndorl� ujjait egym�shoz d�rzs�lte. Nem tette el az �veget.
    Az ajt� k�t oldal�n. A jagu�r �s a kiscica.